Emlékezés a Holokauszt salgótarjáni áldozataira

A holokauszt salgótarjáni áldozatainak tiszteletére tartottak megemlékezést ma délelőtt Salgótarjánban. Városunk tisztségviselői és polgárai közösen hajtottak fejet és helyezték el az emlékezés virágait a Főposta falán lévő emléktáblánál.

Dániel Zoltán alpolgármester mondott beszédet, amelyben az emlékezés, az embertársaink iránti felelősség és az emberi méltóság minden körülmények közötti megőrzésének fontosságáról szólt.

„A holokausztra való emlékezés, a felelősségérzet kialakítása kikerülhetetlen erkölcsi követelmény önmagunkkal és minden olyan embertársunkkal szemben, akit elért vagy fenyeget bármely hasonló tragédia. Ugyanakkor nemcsak morális feladat, de társadalomfejlődésünk nagy leckéje is, hiszen csak felelős polgárok alkothatnak erős és önbizalommal rendelkező nemzetet. Amikor ma közösen fejet hajtunk a holokauszt salgótarjáni áldozatainak emléke előtt, akkor hitet teszünk amellett, hogy az emberi élethez és méltósághoz való jog minden embert megillet, és ehhez mi, minden körülmények között ragaszkodunk” – mondta beszédében Dániel Zoltán.

A megemlékezésen közreműködött Tóth Tibor hegedűművész és Szekeres Andrea, a Madách Gimnázium tanulója.

Megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Napján

A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 98. évfordulóján tartottak megemlékezést Salgótarjánban június 4-én.

Huszár Máté alpolgármester a Szent József Plébánia előtt lévő Millenniumi Emlékműnél mondott beszédet, amelyben megemlékezett mindazokról, akik megőrizték a trianoni békediktátum óta eltelt majd egy évszázadban anyanyelvünket, történelmünket, kultúránkat és a magyarság megannyi értékét.

Mint fogalmazott: „Ők Trianon igazi hősei. Egyszerű parasztemberek és tanítók, papok és kántorok, művészek és újságírók, néprajzkutatók és hátizsákos turisták, a magyar társadalom minden rétegéből. Ők mentették át a magyar életet: továbbadták mindazt, amit örökségbe kaptunk és hozzátették a magukét. Ne feledjük, a történelemnek nincs vége. Nincs vége a magyar nemzet történelmének, s így összetartozásunk történetének sem. Most rajtunk a sor – ezt a fejezetet nekünk kell megírni!”

Az első világháborút lezáró békeszerződés alapján az őshonos magyar népességből 300 ezer fő került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához. Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy országunk felelősséget érez a határokon túl élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását. A június 4-én megtartott Nemzeti Összetartozás Napjáról rendelkező törvény 2010-ben lépett hatályba.

A Millenniumi Emlékműnél tartott megemlékezés után, a Szent Imre-hegyen lévő „Magyar feltámadás barlangjánál” is elhelyezték virágaikat a megemlékezők.