Elhunyt Bihary Lajos

Súlyos betegség után, 78 éves korában a hétvégén elhunyt Bihary Lajos, városunk közéletének meghatározó alakja.

A kisújszállási születésű Bihary Lajos több mint négy évtizedig dolgozott Salgótarján és Nógrád megye közoktatásában. A biológia-földrajz szakos tanári diplomája megszerzése után, 1961-től Nagybátonyban helyezkedett el gimnáziumi tanárként. 1971-76-ig a Nógrád Megyei Tanács művelődési osztályán, különböző beosztásokban, a középiskolai területen dolgozott. A Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatójaként 1976-től 1986-ig tevékenykedett. A Nógrád Megyei Pedagógiai Intézetnek nyugállományba vonulásáig, 1998-ig volt igazgatója. Szakmai munkája elismeréseként megkapta a „címzetes igazgató” címet. 1995-től 2002-ig a „Salgótarján Jövőjéért” Közalapítvány elnöke volt. Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként 2003-ban „Salgótarjánért Emlékéremben” részesült. A későbbiekben több helyi civil szervezetben, valamint a közélet területén is szerepet vállalt.
Bihary Lajos több évtizeden át folytatott magas színvonalú pedagógiai, vezetői és közéleti munkájával nagymértékben hozzájárult Salgótarján oktatásügyének fejlesztéséhez.

Temetéséről a későbbiekben intézkednek.

Zenthe Ferenc Emléknap

Kilencedik alkalommal rendezték meg vasárnap a Zenthe Ferenc Emléknapot. A művész Salgóbányán álló szobrának megkoszorúzásával, emlékkiállítással, színházi és zenés produkciókkal emlékezett Salgótarján a színművészre. Az idei rendezvényen a színész nevét viselő társulat megalakulásának ötödik évfordulóját is köszönthettük.

Kovács Zsolt önkormányzati képviselő az ünnepségen a művészre emlékezve elmondta, hogy az emléknap méltó a tíz éves koráig Salgóbányán cseperedő Zenthe Ferenc példamutató, őszinte emberségéhez, személyiségéhez, a színész nevét viselő színtársulatról szólva pedig úgy fogalmazott: városunk kulturális, művészeti életének szempontjából fontos lépés volt a színház megalapítása, amely a felnőtt közönség mellett a fiatalok számára is elérhetővé teszi a színvonalas színházi élmények megszerzését.

Zenthe Ferenc 1920. április 24-én született Salgóbányán. 1941-ben lett a Színművészeti Akadémia hallgatója, de a háború miatt egy évvel később félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd a győri és a debreceni társulatok tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt.
Első filmszerepében Nagy Sándor honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte. Ezután romantikus vígjátékok főszerepeiben láthatta a közönség: a 2×2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt Jób lázadása, amelyben Zenthe a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára 2004-ben a Magyar vándor című filmben szerepelt.
Az 1963-ban készült Tenkes kapitánya után több sorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb pedig a Szomszédok című teleregény.
Szerepelt a Magyar Rádió Szabó család című rádiós telenovellájában és gyakran szinkronszínészként is dolgozott.

Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki. Salgótarján a város díszpolgárrá választotta.

Egész pályafutása során a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta 2005-ben.

2006. július 30-án hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben található.

Ösztöndíj a tehetséges triatlonosnak

Két keréken a siker felé. Ez a mondat volt Torák Levente triatlonos pályázatának címe, mellyel a Nemzeti Tehetség Program keretében egy esztendőre elnyerte a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíjat, melynek keretében speciális kerekeket kapott versenykerékpárjára. Vállalásának legfontosabb része időeredményeinek javítása.

Mikor kezdted a sportolást? – kérdeztük a 16 éves fiatalembert.
8 éves koromban. A Rákóczi iskolába jártam alsó tagozatba, ott Király Zoltán tanár úr szerettette meg velem a rendszeres mozgást. Úszással kezdtem, majd következett a futás és a kerékpározás. Felső tagozaton a Kodály tagiskola tanulójaként is folytattam a sportolást, és egyre több megmérettetésen indultam. Jelenleg a Bolyai gimnázium 9. osztályos diákja vagyok, és természetesen aktívan versenyzek.

Ez annyit jelent, hogy nem csupán iskolai színekben?
Igen. A Tarjáni Tornádó Triatlon SE igazolt sportolója vagyok, ahol Szukán Attila az edzőm. A versenynaptárnak megfelelően részt veszek aquatlon – úszás és futás –, duatlon – kerékpározás és futás –, valamint triatlon – úszás, kerékpározás, futás – versenyeken. Iskolai színekben általánosban és gimnazistaként több diákolimpián szerepeltem mezei futásban, ahol csapattagként dobogós helyezéseket szereztem.

Melyik eredményeidre vagy a legbüszkébb?
Több is van, de kiemelem a 2013-ban a budapesti Syma-csarnokban futásban elért 2. helyezésemet, 2015-ben egy debreceni aquatlon versenyen elért 3. helyezésemet és ugyanabban az évben a korosztályomban az országos bajnokságon szerzett bronzérmet. Az is büszkeséggel tölt el, hogy tavaly a tiszaújvárosi triatlon Világ Kupán kvalifikálhattam magam azon legjobb 15 ifjúsági versenyző közé, akik a korosztályos gálán összemérhették felkészültségüket.

Hogyan egyezteted össze a tanulást a sporttal?
Heti 6 alkalommal naponta 3 órát edzek, de ez nem megy a tanulás rovására. A 2008/2009-es tanévtől minden évben megkaptam a Salgótarján jó tanuló-jó sportoló elismerést, 2013-ban és 2016-ban pedig a Magyarország jó tanuló-jó sportolója címet.

Mik a terveid?
Folyamatosan szeretnék javítani időeredményeimen, és minél több nemzetközi versenyen indulni. Ehhez minden segítséget megkapok a Tarjáni Tornádó Triatlon SE közösségétől, edzőmtől és sokat segítenek szüleim is. Remélem, hogy sikereimmel további dicsőséget szerezhetek Salgótarjánnak is.