Kerékpározás mint a fenntartható közlekedés főbb eszköze
A mai zöldpolitika egyik legfajsúlyosabb álláspontját jelenti az úgynevezett fenntartható közlekedés bevezetése a városok mindennapjaiba. Ennek a politikának főbb téziseit az adja, hogy kimutatások szerint a városi területeken megtett utazások mintegy fele öt kilométernél rövidebb, ezért többnyire akár gyalog, kerékpáron vagy tömegközlekedési eszközökkel vagy bármilyen egyéb közlekedési eszközzel is abszolválható. Ennek ellenére a városokban továbbra is főként hagyományos meghajtású gépkocsikat használunk, ami minden szempontból jelentősen károsítja a környezetünket, és ezáltal a jövőnket is. Kutatások szerint az Európai Unió közlekedése több mint 96%-ban a kőolajtól függ, továbbá a városi közlekedés teszi ki a teljes szén-dioxid kibocsátás 25%-át. Ebből kifolyólag kijelenthető, hogy a városokban hatalmas mennyiségben jelenlévő hagyományos meghajtású gépkocsik szignifikánsan hozzájárulnak a bolygónk jövőjét jelentősen veszélyeztető éghajlatváltozás kialakulásában.
A fenntartható közlekedés alapját tehát az adja, hogy támogatni kell a városi közlekedésben az alternatív üzemanyagokat és a közlekedési módváltásokat, de a városi mobilitás veszélyeztetése nélkül. Itt jön képbe a kerékpározás mint olyan közlekedési alternatíva, amely nem bocsájt ki semmiféle károsanyagot, nem jár zajszennyezettséggel, ugyanakkor a városi mobilitást sem veszélyezteti, hiszen különböző jelentések arra világítanak rá, hogy a jó kerékpáros infrastruktúra 33%-ban javítja fel a városok közlekedési lehetőségeit. A kerékpározás térnyerése által az emberiség nem lesz kitéve a bolygónknak egyre inkább fogyó energiahordozóitól, amely nem csak, hogy jótékony hatással bírna a természeti környezetünkre, de megszüntetné a gazdasági függőséget, olyan országoktól, akik rendelkeznek a véges készletekkel bíró természeti kincsekkel.
A fentebb felsorolt előnyök egyre nagyobb hatást gyakorolnak az Európai Unió zöldpolitikájára, amely abban is tetten érhető, hogy határozatok szólnak arról, hogy a tagállamoknak fenntartható városi mobilitást kell kialakítaniuk. Mindezt úgy, hogy megfelelő és biztonságos mobilitási megoldásokat kell biztosítani a városlakók számára. Azaz az Unió támogatólag lép fel a kerékpáros infrastruktúra kiépítése és fejlesztése kapcsán. Ezen felül ösztönzi azokat a projekteket, amelyek által a polgárok sok helyen és könnyen hozzáférhetnek a város kerékpárbérlő szolgáltatásaihoz.
Összefoglalva, tehát amennyiben fenntartható közlekedési modellt szeretnénk kiépíteni az emberiség jövője miatt, akkor a városi közlekedés során ignorálnunk kell a hagyományos működésű gépjárműveket, és inkább a minden szempontból előnyösebb kerékpáros-közlekedést kell preferálnunk. Mindebben könnyű dolgunk lesz, hiszen amennyiben bevállnak az Európai Unió határozatai, úgy fejlett és jól kiépített kerékpáros infrastruktúrát használhatunk majd. Valamint, ha nem is rendelkezünk biciklivel, könnyen hozzáférhetünk a városi kerékpárbérlő szolgáltatásain keresztül.
Kerékpározás rövid történeti áttekintése
A kerékpár első prototípusa 1812-ben született meg Angliában Karl von Drais báró jóvoltából, aki ekkor még csak az erdőjárás megkönnyítését tűzte ki célul vele. A század során tovább fejlődött a kerékpárok szerkezete, hiszen például a levegővel töltött abroncs és a döntött kormányrúd jelentősen kényelmesebbé tette az akkori biciklisták utazási élményét. Magyarországon a 19. század végén jelentek meg az első biciklik, természetesen a társadalom felső osztályába tartozó arisztokraták körében. Eleinte még a lovaglás helyettesítéseként alkalmazták, azonban az eszköz elterjedése után nem csak az arisztokraták, hanem a postások, küldöncök és futárok is elkezdték használni.
Ezt követően szivárgott le a társadalom alsóbb osztályaiba is, és így vált a polgári lakosság népszerű sportjává. Természetesen komplett üzletágak és intézmények telepedtek meg a népszerű közlekedési eszközön, így alapultak meg kerékpárboltok, kerékpáros iskolák és elkezdődött a Magyar Kerékpáros Szövetség megalakulása is. Weiss Manfréd állította elő – vásárolt lincenccel – az első Csepel bicikliket 1929-ben. A huszadik századra kirobbanó háborúk és válságok, valamint új sportágak felfedezései a biciklizés népszerűségét is megtépázták.
Mi sem jelzi jobban, hogy a néhány évtizedes megtorpanás után a 21. századra nemcsak, hogy visszanyerte a régi népszerűségét, de robbanásszerűen fejlődésen ment keresztül a kerékpározás jelentősége, hogy manapság megközelítőleg 1 milliárd biciklit használnak világszerte közlekedési, sportolási, valamint szállítási feladatokra. A kerékpárral közlekedők számát tekintve, az európai országok közül Magyarország kiemelkedő helyen szerepel. Ezen adatból is ered az, hogy hangsúlyos témát jelent megvizsgálni a kerékpározás előnyeit, valamint hatásait az élet számottevő területeire.
A kerékpározás élettani hatásai
Mindenki számára világos, hogy a biciklizés egy aerobikus edzés tevékenység, amely segít elégetni a kalóriákat, miközben erősíti a lábizmokat. Ennek eredményeként a kerékpározás a 21. századra elképesztően népszerű lett a fogyni vágyó emberek körében is, akik ha túlsúlyt észleltek magukon rögvest a kétkerekűre pattantak. De ezen túlmutatóan is rengeteg jótékony hatással bír a testünkre és a mentális egészségünkre egyaránt.
A biciklizés a lábizmokon túl elsősorban a szívet és a keringési rendszerünket erősíti meg, ebből kifolyólag a gyakori kerékpározás csökkenti a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Mivel fizikai aktivitás közben élénkül vérkeringésünk, ezáltal az oxigénellátásunk is jobb lesz. Így a szervezetünket is karbantarthatjuk vele, ha erre a közlekedési formára esik a választásunk. A gyakori biciklizés rendkívül strapabíró fizikai állóképességet is eredményez.
Természetesen kiváló stresszlevezető tevékenység, hiszen számtalan ember a benne rejlő feszültséget ezen tevékenység során vezeti le magából. De szintén rendkívül hangsúlyos pozitív hatással bír az emberre azáltal is, hogy a kerékpározás majdnem az összes izmunkat úgy veszi igénybe, hogy mindeközben az ízületeket és a porcokat nem roncsolja. A szívünkön kívül erősíti a tüdőt és a csontokat is. Számtalan kerékpározásnak hódoló ember véleménye szerint a biciklizés által más szemmel látja a világot, sokkal jobb mentális állapotba kerül általa, azaz az élet egyéb területén is jobban teljesít. A friss levegő és a kellemes időjárás hatására nagyszámú boldogsághormon is felszabadulhat bennünk, mely szintén jót tesz minden tekintetben a testünknek. Bicajozás közben a természetben is gyönyörködhetünk, így megcsodálhatjuk a környezetünket.
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a különböző elemzésekből kinyert tényeket sem, miszerint a kerékpáros-közlekedés csökkenti a halálos kimenetelű közlekedési baleseteket számát is.
Kerékpáros közlekedése előnye a környezetünkre
Az előző fejezetben taglalt pozitív élettani hatások után legalább ilyen hangsúlyos a kerékpározás jótékony hatása a bolygónk natúrájára. Magától értetődő, ha inkább a kerékpárt preferálják az emberek a gépjárművek helyett, hiszen egy olyan távolságot kell abszolválniuk, amit egyébként biciklivel is kényelmes megtenni, akkor semekkora mennyiségű károsanyaggal nem mérgezik a környezetet. Amíg a forgalomban lévő gépkocsik többsége kilométerenként ontja magából a szén-dioxidot, és ezzel légszennyezettséget teremt a Föld lakói számára, addig a kerékpárral haladók nem hagynak maguk mögött ökológiai lábnyomot. Tanulmányok kimutatták, hogy a gépjármű-közlekedés használja fel a fosszilis energiaforrások több mint felét, emellett a városokban a kibocsátott széndioxid feléért, a szénmonoxid 70–90%-ért és a nitrogénoxidok 30–50%-ért felelős.
Mindazonáltal a kerékpárok gyártása jóval kevesebb természeti erőforrást igényel, mint az autóké, amelyek gyártása évente 1,2 milliárd köbméter szennyezést eredményez. Természetesen ott vannak még az autókkal járó kötelező tartozékok is, mint például a gumiabroncs vagy az akkumulátor, amelyek elképesztően nagy földszennyezéssel járnak, amikor az emberek megszabadulnak tőlük. A kerékpár gumiabroncsok gyártásánál sokkal kevesebb gumit használnak fel, ami segít megelőzni az erdők kivágását és helyette gumimezőkké alakulását.
Hasonló összefüggés rejlik az úgynevezett zajszennyezésben is, hiszen mindenki, aki lakott már egy nagy forgalmú út mentén tudja, hogy milyen diszkomfortérzettel jár a folyamatosan elhaladó autók zaját hallani. Ezzel szemben a kerékpárral való közlekedés majdhogynem semmilyen hanggal nem jár. A kerékpározás, tehát a vadon élő állatokat érintő zajszennyezés leküzdésében is segít. Ezenkívül a biciklis közlekedők kevesebb vad- és háziállat halálát okozzák, szemben az autósokkal. A biciklik jelenléte megakadályozza a zajszennyezést a városban, ami által élhetőbb és komfortosabb környezetet hoz létre.
Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül az elmúlt évek koronavírus által sújtott időszakát sem, ahol még inkább kedvezőbb volt az egészség számára a kerékpáron való utazás, mintsem más emberrel vagy emberekkel összezárva egy gépjárműben vagy tömött tömegközlekedési járművön.
A kerékpáros közlekedés gazdasági előnyei
Elég, ha csak az életünket jelenleg megtépázó energiaárakra és a tankolásnál lefolytatott tranzakciónk összegére tekintünk, és kézenfekvő megállapításként érvelhetünk a biciklizés mellett, annak pénzügyileg kedvezőbb hatása miatt is. Ha az üzemanyagárak mellett tovább is haladunk, eszünkbe juthat, hogy milyen egyéb borsos költségekkel jár egy gépjárművet fenntartani évről évre, míg a kerékpárok szinten tartása nem jár vaskos összegekkel. A bicikli ráadásul üzembiztos, könnyen szerelhető, javítható, szemben az autóval, amivel, ha lerobbanunk, legtöbbször ötletünk sincs, hogy a motorháztető melyik részét bütyköljük. A minőségi kerékpárok élettartama hosszú, átlagban körülbelül 10 év. Ráadásul újabb pozitívum, hogy nem kell gyakran cserélni, de ha kiszolgálta az éveket, csaknem valamennyi alkatrésze újrahasznosítható.
A légszennyezésből keletkező megbetegedések számának és súlyosságának csökkenése szignifikáns gazdasági megtakarításokkal jár. Kutatások becslése szerint ennek értéke az Európai Unióban kerékpárral megtett távolságra vetítve 2017-ben körülbelül 735 millió euró volt. Ugyanezen kutatás kimutatta, hogy a kerékpározás körülbelül évi 73 milliárd euróval csökkenti az egészségügyi költségeket az Európai Unióban, valamint mérsékli a munkahelyi távollétek betegségek miatti számát, nagyjából 5 milliárd eurót megtakarítva a munkáltatóknak. Természetesen a kerékpáros közlekedés nem jár a gépkocsiforgalomnál megszokott torlódással sem, amely szintén kedvező hatással bír a gazdaságra. Akármennyire is nevetségesnek tűnhet, de sok esetben a kerékpározás gyorsabb, mint az autós közlekedés, tekintve, hogy a nagyvárosokban az utazások fele kevesebb mint öt kilométernyi, az így megtakarított időnek pedig ugyancsak jelentős gazdasági haszna van a munkavállalók számára. Magától értetődő, hogy a biciklivel való parkolás sokkal gyorsabb és egyszerűbb, mintha ugyanezt gépjárművel kellene megtenni.
A kerékpáros balesetekből származó pénzügyi kiadások fele akkorára rúg, mint az autós balesetek kárösszegei. Ebből fakad az is, hogy a gépjárműről kerékpárra váltás növelheti a közlekedés biztonságát, feltéve, ha biztosított a megfelelő̋ színvonalú kerékpáros infrastruktúra, így csökkentve a közúti balesetek költségét. Az infrastruktúránál maradva megállapítható, hogy kerékpárok az autóknál sokkal kevesebb helyet igényelnek mind álló helyzetben, mind haladáskor. A biciklik számára kialakított parkolók eredményesebben tudják kitölteni a felhasználandó területet, ami azzal is együtt jár, hogy nem rombolják oly mértékben a városképet.
Meglepő tényként hathat, hogy a fejlődő országokban például a kerékpáripar fejlesztése munkahelyeket teremt. Ezzel szemben azonban a fejlett országokban ugyanezen beruházás a személygépjárműk rovására nyerne teret, ami viszont gazdasági visszaesést jelent.
A bicajozás sok előnnyel jár, de csak akkor, ha biztonságosan csinálod!
Ki kell emelni, hogy ha kerékpárra pattansz, akkor sajnálatos módon a közúti közlekedés legvédtelenebb résztvevője vagy. Ha nem rendelkezel különböző fontos védelmi megoldással, akkor baleset esetén a testedet közvetlen behatások érik, ezért a kerékpáros-baleset részesei az esetek nagy százalékában megsérülnek. Éppen ezért mielőtt használatba vennéd a biciklidet, van néhány olyan aprónak tűnő cselekvés, amit, ha végrehajtasz sokkal inkább védve leszel az esetleges szerencsétlenség során.
Elsőként vizsgáld meg, hogy a kerékpárod rendelkezik-e a kötelező tartozékaival, valamint, ha rendelkezik, akkor ellenőrizd azok működőképességét. Természetesen ugyanilyen fontos a védőfelszerelés – azon belül a bukósisak – használata is. Amennyiben éjszaka és korlátozott látási viszonyok közepette bringázol lakott területen kívül, akkor kerékpáros fényvisszaverő mellényt, ruházatot kell viselned.
Csakis a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz-forgalmi sávban közlekedhetsz. Ahol ilyen nincs, az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedned. Csak akkor kerekezhetsz a járdán lakott területen belül, amennyiben az úttest kerékpáros-közlekedésre alkalmatlan, vagy ha azon a közlekedés egyébként is tilos, de a gyalogosok zavarása nélkül, legfeljebb 10 kilométer per óra sebességgel.
Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a kerékpárról le kell szállni, és azt tolva kell az úttesten áthaladni. Számtalan kerékpáros baleset születik abból, hogy az illető szabálytalanul kanyarodott, ezért a művelet megkezdése előtt mindig nézz hátra, és ne feledkezz meg az irányjelzésről sem!
Összegzés
Összefoglalva, tehát a kerékpáros közlekedés nagy mennyiségű és különböző területeken jelenlévő előnyeit, kijelenthetjük, hogy a biciklizés során egyszerre számos pozitív dolog megy végbe. Diadalt aratsz az idővel szemben, hiszen gyorsabb és hatékonyabb, mint az autó és mint más tömegközlekedési eszközök. Biciklivel kicselezheted a különböző forgalmi akadályokat: közlekedési dugók, jelzőlámpák, balesetek; ezáltal gyorsabb is. Nem kell a dugóban ülni, néhány újra gondolt útvonaltervezés és már magunk mögött is hagytuk a bedugult helyszíneket. Úgy, hogy mindeközben rengeteg izmot építettünk porc- és ízületrongálás nélkül. Fejlesztettük a szív- és érrendszerünket, ami által csökkenhet az esélye a súlyos betegségek kialakulásának. A tüdőnkre és a csontjainkra is jótékony hatással van, és ráadásul figyelembe véve a mai üzemanyagárakat elképesztően sok pénzt meg is spóroltunk magunknak. Tettük mindezt úgy, hogy a bolygónknak viszont egy cseppet sem ártottunk, hiszen zajjal és különböző káros-anyag kibocsátással nem járt a közlekedési tevékenységünk. Bicajozz hát Te is!
