Országos konferencia a vidéki közművelődésről

20161016_kozmuvelodesi_konferencia

A vidéki közművelődés aktuális helyzetéről és fejlődési lehetőségeiről tartottak országos konferenciát október 12-én a József Attila Művelődési Központban. Az országos szakmai találkozó szorosan kapcsolódott a művelődési központ fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő rendezvénysorozathoz.

Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója köszöntőjében szólt arról, hogy az ötven éves jubileumi rendezvénysorozat egyik legkiemelkedőbb eseménye az országos közművelődési konferencia. A városunkban működő, a közművelődésben fontos szerepet betöltő szervezetek munkáját Dániel Zoltán alpolgármester értékelte. Az alpolgármester szerint az emberi összetartozásnak tartalmat és formát adó, a közművelődésre épülő közösségek éltetik és erősítik a helyi társadalmat és a közművelődési intézményeink biztosítják leginkább a kultúrához való hozzáférést, a kulturális esélyegyenlőséget.

A konferencián felszólalt az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kultúráért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője is. Szedlacsek Emília többek között arról beszélt, hogy a közművelődés a közösségépítésen keresztül milyen meghatározó módon tud az egyéni sorsokon segíteni.

Határok nélküli partnerség konferencia

20161007_konferencia

A Közlekedéstudományi Egyesület tizedik alkalommal rendezte meg a „Határok nélküli partnerség” elnevezésű konferenciát, amelynek fő témái idén is régiónk közlekedési és gazdasági fejlesztési lehetőségei voltak. A konferencia résztvevői két nap alatt mindegy húsz előadást hallgathattak meg a témában, valamint lehetőség nyílt a térség döntéshozói és az egyes közlekedési ágazatok képviselőinek, szakembereinek közvetlen eszmecseréjére is. Salgótarján városát a tanácskozáson Fekete Zsolt polgármester és Huszár Máté alpolgármester képviselte.

Kecskés Zoltánné, a Közlekedéstudományi Egyesület titkára elmondta, hogy a közúti közlekedésben a térségnek örömteli előrelépést jelent a Magyarország és Szlovákia között létesített két új határátkelő, illetve a két ország közötti tárgyalásoknak köszönhetően belátható időn belül egy új Ipoly híd építésére is sor kerülhet.

Huszár Máté alpolgármester Salgótarján területfejlesztési operatív programját ismertette, amelyben szintén kiemelt szerepet játszik a közlekedésfejlesztés. Az uniós fejlesztési ciklusban a Salgótarján számára rendelkezésre álló forrásokból a város vezetése mintegy 2,5 milliárd forintot fog gazdaságfejlesztésre, így például iparterület- és úthálózat-fejlesztésre fordítani. A rendezvény résztvevői egyetértettek abban, hogy a térség számára a turizmus az egyik kitörési lehetőség, amit nagyban segíthet a korszerű közlekedési infrastruktúra kialakítása.

Megemlékezés az aradi vértanúk napján

20161006_megemlekezes_1

Október 6-án, az aradi vértanúk napján a Somoskő Váralja Emlékparkban került sor a városi megemlékezésre és koszorúzásra, melyen a Madách Imre Gimnázium diákjai adtak ünnepi műsort.

A történelem viharaiban az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. A hősök előtt tisztelegve október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

Az aradi vértanúk kultusza – szemtanúk elbeszélése szerint – már kivégzésük napján elkezdődött. Azóta országszerte minden évben megemlékeznek a tizenhárom kivégzett honvédtábornokról, akik előtt főhajtásként számos településen, így Salgótarján Somoskő városrészén is emlékművet emeltek.

20161006_megemlekezes_2

A nemzeti gyásznapon, 2016. október 6-án a Somoskő Váralja Emlékparkban gróf Batthyány Lajos szobránál Huszár Máté, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere emlékezett a tragikus napra, ünnepi beszédében kiemelve: Arad jelképpé nemesedett, mert október 6. gyásznap szerte a világon, ahol magyarok élnek. Mementóvá vált, amely kifejezi határon innen és határon túl a különbözőképpen gondolkodó és vélekedő emberek igazi érzéseit. Az utókor felelőssége, hogy maradandó módon őrizze meg és adja tovább 1848-49 igaz hagyatékát, az aradi vértanúk minden tételes etikának megfelelő morális hősiességét.

– 1848-49-ben úgy gondolták dicső elődeink, hogy szeretnének Európa szabad és magyar polgárai lenni, hiszen ezek adhatták és adhatják meg az ember valódi méltóságát – fogalmazott emlékező beszédében az alpolgármester. – De azt is tudták, hogy ez a vágy és remény csak úgy tud teljesülni, ha a nemzet tagjai meg tudják fogni egymás kezét egy lelkesedésben, egy eszméért, odafigyelve a másikra, odafigyelve egymásra. Az aradi vértanúk példája jelképezi az emberi helytállást és a becsület diadalát is, amelyből erőt meríthetünk a saját mindennapi küzdelmeinkhez.

A városi ünnepség végén a résztvevő szervezetek és civilek gróf Batthyány Lajos szobránál helyezték el az emlékezés virágait.