{"id":766,"date":"2015-02-10T11:39:41","date_gmt":"2015-02-10T10:39:41","guid":{"rendered":"http:\/\/www.salgotarjan.hu\/?page_id=766"},"modified":"2021-11-05T15:21:35","modified_gmt":"2021-11-05T14:21:35","slug":"salgotarjanrol","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/?page_id=766","title":{"rendered":"Salg\u00f3tarj\u00e1nr\u00f3l"},"content":{"rendered":"\n

A telep\u00fcl\u00e9s bemutat\u00e1sa<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Salg\u00f3tarj\u00e1n Megyei Jog\u00fa V\u00e1ros. N\u00f3gr\u00e1d megye sz\u00e9khelye \u00e9s legnagyobb v\u00e1rosa, n\u00e9pess\u00e9g\u00e9t tekintve Szeksz\u00e1rd ut\u00e1n a m\u00e1sodik legkisebb megyesz\u00e9khely Magyarorsz\u00e1gon. A Salg\u00f3tarj\u00e1n n\u00e9v a Salg\u00f3 \u00e9s a Tarj\u00e1n nevek \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9b\u0151l keletkezett. A Salg\u00f3 a k\u00f6zeli Salg\u00f3 v\u00e1rra utal, mely n\u00e9v a salg\u00f3 (ragyog\u00f3, f\u00e9nyes) mell\u00e9kn\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik. A Tarj\u00e1n a honfoglal\u00f3 magyar t\u00f6rzsek egyik\u00e9nek a neve volt, mely \u00f3t\u00f6r\u00f6k eredet\u0171 sz\u00f3, jelent\u00e9se fejedelem, alkir\u00e1ly.<\/p>\n\n\n\n

Fekv\u00e9se, f\u00f6ldrajzi helyzete<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Salg\u00f3tarj\u00e1n a Karancs, a Medves \u00e9s a Cserh\u00e1t hegys\u00e9gek tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l, a Tarj\u00e1n-patak \u00e9s a Zagyva v\u00edzgy\u0171jt\u0151j\u00e9nek k\u00e9t sz\u0171k v\u00f6lgy\u00e9ben fekszik, melyek \u201eY\u201d alakot form\u00e1znak. A v\u00f6lgy kisebb v\u00f6lgykatlanokra tagol\u00f3dik, ahol elhelyezkednek a v\u00e1rosr\u00e9szek (p\u00e9ld\u00e1ul Baglyasalja, Zagyvap\u00e1lfalva). A v\u00e1ros k\u00f6zleked\u00e9si gerince a Tarj\u00e1n-patak v\u00f6lgy\u00e9ben d\u00e9lr\u0151l \u00e9szakra halad\u00f3, a ter\u00fcletre 2\u00d72 s\u00e1vosan be\u00e9r\u0151 21-es f\u0151\u00fat \u00e9s a Hatvan\u2013Somosk\u0151\u00fajfalu-vas\u00fatvonal. A v\u00e1rosk\u00f6zpont v\u00f6lgyfen\u00e9ki r\u00e9szei a 230\u2013240 m\u00e9teres, egy\u00e9b lakott ter\u00fcletei pedig a 220\u2013500 m\u00e9teres szinteken helyezkednek el. A v\u00e1ros legmagasabban fekv\u0151 lakott ter\u00fclete az 500 m\u00e9ter magasan fekv\u0151 Salg\u00f3b\u00e1nya. A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 legmagasabb hegy a Karancs, amely 729 m\u00e9ter magasra emelkedik. A megy\u00e9ben \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9ken a jellemz\u0151 talajt\u00edpus a barna erd\u0151talaj \u00e9s a fak\u00f3 erd\u0151talaj, valamint a porhany\u00f3s homokk\u0151. A Zagyva v\u00f6lgye miatt kialakult talajok kisebb m\u0171vel\u00e9sekre is kiv\u00e1l\u00f3ak. Ezek f\u0151leg a bogy\u00f3s term\u00e9sek lehetnek. pl:sz\u0151l\u0151, f\u00f6ldieper, szam\u00f3ca, k\u00f6k\u00e9ny.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nete<\/strong><\/p>\n\n\n\n

T\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a honfoglal\u00e1s idej\u00e9ig vezethetj\u00fck vissza. A 10. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben a Tarj\u00e1n nev\u0171 t\u00f6rzs birtokolta, melyet a bels\u0151 gyep\u0171vonal v\u00e9delm\u00e9re telep\u00edtettek ide. A telep\u00fcl\u00e9s a Kacsics nemzets\u00e9g \u0151si birtokaihoz tartozott. 1246-ban a Kacsics nemzets\u00e9g Ill\u00e9s \u00e1g\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 P\u00e9ter birtoka volt. 1280-ban P\u00e9ter testv\u00e9r\u00e9nek, Simonnak fiait, Mikl\u00f3st \u00e9s Simont tal\u00e1ljuk itt. 1327-ben az ugyane nemzets\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Salgai Ill\u00e9s \u00e9s Mikl\u00f3s, valamint ezek fiainak osztatlan birtoka volt. 1332-1337-ben m\u00e1r a p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k is eml\u00edtette pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1j\u00e1t, teh\u00e1t ekkor m\u00e1r egyh\u00e1zas hely volt. Egy 1348-ban kelt oklev\u00e9l m\u00e1r eml\u00edtette Salg\u00f3 v\u00e1r\u00e1t is, amelynek k\u00f6zel\u00e9ben fek\u00fcdt a k\u00f6zs\u00e9g. 1411-ben a Sz\u00e9cs\u00e9nyiek\u00e9, akik ekkor megosztoztak az \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt javakon, az itteni v\u00e1r Salg\u00f3 Simon-nak jutott. 1450-ben a cseh huszit\u00e1k birtok\u00e1ba ker\u00fclt, akikt\u0151l azonban 1460-ban Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly visszafoglalta. Tarj\u00e1n helys\u00e9g az eg\u00e9sz k\u00f6z\u00e9pkorban a Salg\u00f3 v\u00e1ra sors\u00e1ban osztozott \u00e9s v\u00e1mhely is volt. 1439-ben az oklevelek Salg\u00f3 k\u00f6zs\u00e9get is eml\u00edtett\u00e9k, amely k\u00f6zvetlen\u00fcl Salg\u00f3 v\u00e1ra alatt, a k\u00e9s\u0151bbi Salg\u00f3-puszta hely\u00e9n fek\u00fcdt. 1548-ban Bebek Ferenc volt a telep\u00fcl\u00e9s f\u00f6ldesura. 1552-ben a v\u00e1r Derencs\u00e9nyi Farkas kez\u00e9ben volt, de 1554-ben, miut\u00e1n az \u0151rs\u00e9g Zagyvai Ferenc kapit\u00e1ny vezet\u00e9se alatt az ellens\u00e9g k\u00f6zeledt\u00e9re megfutamodott, a v\u00e1r a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kez\u00e9be ker\u00fclt. 1562-1563-ban H\u00fcsszein, Ali basa nagyvez\u00e9r csausz\u00e1nak h\u0171b\u00e9rbirtoka lett. 1593-ban Tiefenbach Krist\u00f3f \u00e9s P\u00e1lffy Mikl\u00f3s foglalt\u00e1k vissza a v\u00e1rat a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kt\u0151l. A 17. sz\u00e1zadban m\u00e1r kov\u00e1csm\u0171helye \u00e9s malma is volt a falunak, amelynek ekkor 247 lak\u00f3ja volt. F\u00fclek v\u00e1r\u00e1nak 1682-es ostroma ut\u00e1n a telep\u00fcl\u00e9s eln\u00e9ptelenedett, \u00e9s t\u00edz \u00e9vig lakatlan maradt. 1782-ben lassan \u00fajra ben\u00e9pes\u00fcl\u0151 telep\u00fcl\u00e9s m\u00e9g sok\u00e1ig nem tartozott a jelent\u0151sebbek k\u00f6z\u00e9. Ekkor el\u00e9gg\u00e9 sz\u00ednes lett a nemzetis\u00e9gi \u00f6sszet\u00e9tel, amelyek f\u0151leg szlov\u00e1kok voltak. \u00c9rkeztek ide visszav\u00e1ndorl\u00f3 magyarok illetve ruszinok. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g ut\u00e1n a helys\u00e9g gr\u00f3f Volkra Ott\u00f3 Krist\u00f3f birtok\u00e1ba ker\u00fclt, akinek \u00f6r\u00f6k\u00f6s n\u00e9lk\u00fcli hal\u00e1la ut\u00e1n, a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n, b\u00e1r\u00f3 Szluha Ferenc szerezte meg. 1715-ben 17, 1720-ban 20 magyar h\u00e1ztart\u00e1s\u00e1t \u00edrt\u00e1k \u00f6ssze, 1470-ben m\u00e9g a b\u00e1r\u00f3 Szluha csal\u00e1d volt a birtokosa. 1770-ben Jeszeniczei Jankovich L\u00e1szl\u00f3, 1828-ban Jankovich Antal, N\u00f3gr\u00e1d v\u00e1rmegye alisp\u00e1nja, majd g\u00f6m\u00f6ri f\u0151isp\u00e1n volt a f\u00f6ldesura. 1783-ban \u00fajabb betelep\u00fcl\u00e9si hull\u00e1mban \u00e9rkeztek visszamenek\u00fcl\u0151 magyarok \u00e9s rom\u00e1k. 1821-ben r\u00e9gi kis temploma t\u0171zv\u00e9sz \u00e1ldozata lett. Jankovich Antal, a pl\u00e9b\u00e1nia akkori kegyura, a le\u00e9gett templomot helyre\u00e1ll\u00edttata \u00e9s megnagyobb\u00edttatta, Luby J\u00f3zsef pedig 1866-ban tornyot \u00e9p\u00edttetett hozz\u00e1. A h\u00edvek szaporod\u00e1s\u00e1val azonban ez a templom is sz\u0171k lett, mire azt Kov\u00e1cs N\u00e1ndor pr\u00e9post-pleb\u00e1nos kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re 1900-ban teljesen \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. Reform\u00e1tus temploma 1882-ben \u00e9p\u00fclt, de a tornya 1894
-ben. A 19. sz\u00e1zadban t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e9rt\u00e9k a helys\u00e9get s\u00falyos elemi csap\u00e1sok. Az 1840 \u00e9vekben az \u00e1rv\u00edz d\u00f6nt\u00f6tte romba a katlanszer\u0171 v\u00f6lgyben \u00e1ll\u00f3 lak\u00f3h\u00e1zakat \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9p\u00fcleteket. \u00c1rv\u00edz volt m\u00e9g 1870-ben \u00e9s 1873-ban is, majd 1821-ben nagy t\u0171zv\u00e9sz volt, amelyben a r\u00f3mai katolikus templom teteje is le\u00e9gett. 1847-t\u0151l Hyeronimus Morsbrugger b\u00e9csi v\u00e1llalkoz\u00f3 Weber Alajos m\u00e9rn\u00f6kkel sz\u00e9n ut\u00e1n kutatott a falu k\u00f6zel\u00e9ben \u00e9s 1850-ben barnak\u0151szenet fedeztek fel a falu k\u00f6zel\u00e9ben. Beindult a b\u00e1ny\u00e1szat, majd az erre alapul\u00f3 ipar, \u00edgy a telep\u00fcl\u00e9s is gyors n\u00f6veked\u00e9snek indult. Az 1860-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n megalakult az akkori id\u0151k egyik legnagyobb t\u00e1rsas\u00e1ga: a Salg\u00f3tarj\u00e1ni K\u0151sz\u00e9nb\u00e1nya R.T. 1881-ben k\u00e9t c\u00e9g egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9vel \u00f3ri\u00e1si gy\u00e1rkomplexum alakul ki els\u0151sorban az itteni sz\u00e9nel\u0151fordul\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en: a Rimamur\u00e1ny-Salg\u00f3tarj\u00e1ni Vasm\u0171 R.T. Ez akkoriban az orsz\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb vasfinom\u00edt\u00f3 v\u00e1llalata volt, \u00e9s az elit \u00fczemek k\u00f6z\u00e9 tartoztak ahol magas fok\u00fa kik\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9szes\u00fcltek a szakmunk\u00e1sok. Az ide \u00f6z\u00f6nl\u0151 idegen munk\u00e1sok miatt ekkoriban a v\u00e1ros etnikai viszonyai is jelent\u0151sen v\u00e1ltozni l\u00e1tszottak. A megszervezett oktat\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en azonban siker\u00fclt egys\u00e9ges magyar munk\u00e1sr\u00e9teget kinevelni. A telep\u00fcl\u00e9s az \u00fczemek sokas\u00e1g\u00e1val \u00e9s a b\u00e1ny\u00e1szattal fejl\u0151d\u00e9snek indult. A v\u00e1ross\u00e1 fejl\u0151d\u00e9st a vas\u00fat is meghat\u00e1rozta amely 1867-\u00f3ta l\u00e9tezik. Ez a vas\u00fatvonal (Pest-Salg\u00f3tarj\u00e1n) is fontos t\u00e9nyez\u0151 volt a fejl\u0151d\u00e9sben. Az akkori v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s ut\u00e1n egy iparv\u00e1g\u00e1ny indult ki az Ac\u00e9lgy\u00e1rhoz. De az Ac\u00e9lgy\u00e1ron k\u00edv\u00fcl a T\u0171zhely- \u00e9s az \u00dcveggy\u00e1rhoz is ki\u00e1gazott iparv\u00e1g\u00e1ny. A vas\u00fat k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb \u00e9p\u00fclt ki. Ez\u00e1ltal 1922-ben kapott a k\u00f6zs\u00e9g v\u00e1rosi rangot. A v\u00e1ros els\u0151 polg\u00e1rmestere dr. F\u00f6rster K\u00e1lm\u00e1n volt. A h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a v\u00e1ros b\u00e1ny\u00e1it haszn\u00e1lt\u00e1k l\u00e9g\u00f3pinc\u00e9knek, valamint a B\u00e1nyavas\u00fat alag\u00fatjait. A h\u00e1bor\u00fat er\u0151sen megs\u00ednylette a telep\u00fcl\u00e9s, de hamar vissza\u00e1llt minden a r\u00e9gi ker\u00e9kv\u00e1g\u00e1sba.
1950-ben az addigi Balassagyarmat helyett Salg\u00f3tarj\u00e1n lett N\u00f3gr\u00e1d megye sz\u00e9khelye, b\u00e1r a megyei tan\u00e1csv\u00e9grehajt\u00f3 bizotts\u00e1ga t\u00e9nylegesen csak 1952-ben tudott \u00e1tk\u00f6lt\u00f6zni, mivel itteni m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek technikai felt\u00e9teleit csak ekkor tudt\u00e1k biztos\u00edtani. Ez \u00fajabb fejl\u0151d\u00e9shull\u00e1mot ind\u00edtott meg. Meg\u00e9p\u00fclt a S\u00edk\u00fcveggy\u00e1r \u00e9s az \u00dcveggyapotgy\u00e1r. 1950-ben hozz\u00e1csatolt\u00e1k Baglyasalja k\u00f6zs\u00e9get, 1961-ben Zagyvap\u00e1lfalv\u00e1t, 1973-ban Zagyvar\u00f3n\u00e1t, 1977-ben pedig Somosk\u0151 \u00e9s Somosk\u0151\u00fajfalu k\u00f6zs\u00e9geket. K\u00f6zigazgat\u00e1silag Salg\u00f3tarj\u00e1nhoz tartozik Salg\u00f3b\u00e1nya is. 1968-ban a belv\u00e1ros megkapta a Hild J\u00e1nos-d\u00edjat. A szocialista beruh\u00e1z\u00e1sok idej\u00e9n Salg\u00f3tarj\u00e1n az iparv\u00e1rosok k\u00f6z\u00e9 tartozott. A hatalmas beruh\u00e1z\u00e1sok a b\u00e1nya, az ipari \u00fczemek k\u00f6r\u00fcl. Sorra \u00e9p\u00fcltek fel a lak\u00f3telepek, meg\u00fajult a belv\u00e1ros, amely ekkor nyerte el mai form\u00e1j\u00e1t. A k\u00f6zigazgat\u00e1si ter\u00fcleten bel\u00fcl fel\u00faj\u00edtott\u00e1k az utakat \u00e9s a vasutat. Ekkor kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni a 210-es f\u0151utat. Az \u00fczemek bez\u00e1r\u00e1sa az 1970-es \u00e9vekre tehet\u0151 vissza, amikor a b\u00e1nya bez\u00e1rt a sz\u00e9n fogy\u00e1sa \u00e9s a gazdas\u00e1gtalan kitermel\u00e9s miatt. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n visszaes\u00e9s \u00e1llt be a gazdas\u00e1gi \u00e9letben. Els\u0151k\u00e9nt a S\u00edk\u00fcveggy\u00e1r jelentett cs\u0151d\u00f6t, 1993-ban. Ebb\u0151l a bajb\u00f3l az \u00d6bl\u00f6s\u00fcveggy\u00e1r \u00e9s a T\u0171zhelygy\u00e1r szerencs\u00e9sen j\u00f6tt ki. 1994-ben Salg\u00f3tarj\u00e1n megyei jog\u00fa v\u00e1ros lett, mivel ekkor valamennyi megyesz\u00e9khely a n\u00e9pess\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl megkapta e rangot. 1999-ben az Ac\u00e9lgy\u00e1r is r\u00e9szben megsz\u0171nt. Ebben az egykori \u00f3ri\u00e1si \u00fczemben m\u00e1r csak a hideghengerm\u0171 \u00e9s a sz\u00f6ggy\u00e1rt\u00f3 g\u00e9pek m\u0171k\u00f6dnek.
A BRG termel\u00e9se szint\u00e9n megsz\u0171nt Salg\u00f3tarj\u00e1nban, a r\u00e1di\u00f3technikai gy\u00e1r egykori hely\u00e9n 2019-ben \u00e1ruh\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek.
2000-ben elk\u00e9sz\u00fclt az ipari park amely munkalehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajt a v\u00e1ros lak\u00f3inak. 2001-ben a Sz\u00e9chenyi Terv keret\u00e9ben meg\u00fajult a K\u00f3rh\u00e1z \u00e9s a K\u00f6nyvt\u00e1r. Somosk\u0151\u00fajfalu a 2004. szeptember 4-i n\u00e9pszavaz\u00e1s alapj\u00e1n 2006-ban lev\u00e1lt Salg\u00f3tarj\u00e1nr\u00f3l. 2008-ban \u00fajabb \u00fczem z\u00e1rt be, az \u00dcveggyapotgy\u00e1rban is
le\u00e1llt a termel\u00e9s. 2009-ben v\u00e1rossz\u00e9p\u00edt\u0151 program indult, amely a k\u00f6vetkez\u0151 20 \u00e9vre azt t\u0171zte ki c\u00e9lj\u00e1ul, hogy szebb, jobb, \u00e9lhet\u0151bb v\u00e1ross\u00e1 teszi Salg\u00f3tarj\u00e1nt, hasonl\u00f3an mint az 1970-es, 1980-as \u00e9vekben. Salg\u00f3tarj\u00e1n 1950 \u00f3ta a megye sz\u00e9khelye. Ugyanebben az \u00e9vben hozz\u00e1csatolt\u00e1k Baglyasalj\u00e1t. Ezt k\u00f6vet\u0151en egyre t\u00f6bb k\u00f6rny\u00e9kbeli telep\u00fcl\u00e9s is a v\u00e1ros r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A belv\u00e1ros mai k\u00e9p\u00e9t a szocializmus id\u0151szak\u00e1ban kapta, ekkor jelent\u0151s iparv\u00e1ros volt a telep\u00fcl\u00e9s. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l a v\u00e1ros fontos b\u00e1nyavid\u00e9k k\u00f6zpontja volt, am\u00edg a termel\u00e9s a sz\u00e9ntartal\u00e9kok kimer\u00fcl\u00e9se \u00e9s a magas \u00f6nk\u00f6lts\u00e9gi \u00e1r miatt meg nem sz\u0171nt. Neh\u00e9zipara tov\u00e1bbra is hanyatlik, amely l\u00e1tsz\u00f3dik a v\u00e1rosk\u00e9pben is. A cs\u00f6kken\u0151 lakoss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra az ipar \u00e9s a szolg\u00e1ltat\u00e1si szektor biztos\u00edtja a meg\u00e9lhet\u00e9st. A rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta arra t\u00f6rekszik, hogy ipara alkalmazkodjon a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez, illetve turist\u00e1k idecsalogat\u00e1sa is fontos szempont. Salg\u00f3tarj\u00e1n jelenlegi f\u0151 ipari helysz\u00edne a v\u00e1ros d\u00e9li hat\u00e1r\u00e1n\u00e1l elhelyezked\u0151 ipari park. A parkban t\u00f6bb k\u00f6zepes m\u00e9ret\u0171 50-300 f\u0151t foglalkoztat\u00f3 ipari v\u00e1llalat helyezkedik el.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e1rosr\u00e9szei<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Salg\u00f3tarj\u00e1nnak 16 v\u00e1rosr\u00e9sze van. Ezek k\u00f6z\u00fcl 5 egykori k\u00f6zs\u00e9g, amelyeket a v\u00e1roshoz csatoltak. Somosk\u0151\u00fajfalu 2006-ig tartozott Salg\u00f3tarj\u00e1nhoz, ezt k\u00f6vet\u0151en \u00f6n\u00e1ll\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s lett. Salg\u00f3tarj\u00e1n modern belv\u00e1rosa 1960-1985 k\u00f6z\u00f6tt nyerte el jelenlegi form\u00e1j\u00e1t. Az akkori v\u00e1rosvezet\u00e9s d\u00f6nt\u00e9se alapj\u00e1n a kor\u00e1bbi k\u00f6z\u00e9p\u00fcletek \u00e9s lak\u00f3\u00e9p\u00fcletek lebont\u00e1sra ker\u00fcltek, hely\u00fck\u00f6n egy egys\u00e9ges, modern \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlust k\u00e9pvisel\u0151, t\u00f6bb rangos \u00e9p\u00edt\u00e9szeti d\u00edjjal elismert, eszt\u00e9tikus \u00e9s j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 v\u00e1rosk\u00f6zpont ker\u00fcl kialak\u00edt\u00e1sra. A belv\u00e1ros \u00e9rt\u00e9kes, \u00f6nmagukban is magas m\u0171szaki sz\u00ednvonalat k\u00e9pvisel\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9p\u00edt\u00e9szeti alkot\u00e1sai k\u00f6z\u00fcl a legjelent\u0151sebbek, a J\u00f3zsef Attila M\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpont, a Karancs Sz\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttese, a P\u00e9csk\u0151 \u00c1ruh\u00e1z, a Lakberendez\u00e9sei \u00c1ruh\u00e1z, az \u00c9vi \u00c1ruh\u00e1zak, a Gagarin \u00e9s a Bolyai iskola\u00e9p\u00fcletek, a V\u00e1rosh\u00e1za, a Mozi \u00e9s a M\u00fazeum, a P\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s Sz\u00e1mviteli F\u0151iskola \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 koll\u00e9giumok. A k\u00f6z\u00e9p\u00fcletek mellett a belv\u00e1rosban \u00e9s az egyes v\u00e1rosr\u00e9szekben 4 nagyobb \u00e9s 1 kisebb lak\u00f3telep \u00e9p\u00fclt. Salg\u00f3tarj\u00e1nban a lak\u00f3telepek is sokkal szebbek, mint m\u00e1s v\u00e1rosokban. Ennek egyik oka, hogy neves tervez\u0151k (Finta J\u00f3zsef \u00e9s Magyar G\u00e9za) kaptak megb\u00edz\u00e1st a lak\u00f3\u00e9p\u00fcletek tervez\u00e9s\u00e9re \u00e9s sok ig\u00e9nyes kialak\u00edt\u00e1s\u00fa, egyedi lak\u00f3\u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00fclt. A m\u00e1sik ok Salg\u00f3tarj\u00e1n fekv\u00e9se, viszonylag t\u00e1vol voltak a panelgy\u00e1rak, (Miskolcon \u00e9s Budapesten) ez\u00e9rt a lak\u00f3\u00e9p\u00fcletek t\u00f6bbs\u00e9ge egyedi, helysz\u00ednen k\u00e9sz\u00fclt (monolit vasbeton) szerkezetekkel \u00e9p\u00fclt fel. V\u00e1ltozatos megjelen\u00e9s\u0171ek, rendezett \u00e9s \u00e1tgondolt telep\u00edt\u00e9ssel val\u00f3sultak meg a lak\u00f3telepek toronyh\u00e1zai, szalagh\u00e1zai \u00e9s ponth\u00e1zai. A k\u00f6rnyez\u0151 hegyekr\u0151l, vagy l\u00e9gifelv\u00e9telr\u0151l n\u00e9zve, Salg\u00f3tarj\u00e1n belv\u00e1rosa \u00e9s a hegyek k\u00f6z\u00e9 \u00e9kel\u0151d\u0151 v\u00e1rosr\u00e9szek l\u00e1tv\u00e1nya k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9lm\u00e9nyt ny\u00fajt.<\/p>\n\n\n\n

Baglyasalja<\/strong> Baglyasalja a k\u00f6z\u00e9pkorban is l\u00e9tez\u0151 kis telep\u00fcl\u00e9s, mely a v\u00e1r alatt ter\u00fclt el, a Salg\u00f3tarj\u00e1n fel\u00e9 es\u0151 \u00e9szaki r\u00e9szen \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k vil\u00e1gban menek\u00fcltek lakosai a falu mostani hely\u00e9re. Felette magasodott Bagolyk\u0151v\u00e1r, m\u00e1sk\u00e9nt \u201eK\u0151v\u00e1r\u201d vagy \u201eBagolyv\u00e1r\u201d. Innen ered a neve (Bagolyk\u0151v\u00e1ralja, Baglyos, Baglyasalja). Az itteni v\u00e1rat 1310-ben eml\u00edtette el\u0151sz\u00f6r oklev\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n

Salg\u00f3b\u00e1nya<\/strong> Salg\u00f3tarj\u00e1n legmagasabban fekv\u0151 v\u00e1rosr\u00e9sze, mivel 500 m\u00e9teres tengerszint feletti magass\u00e1gban egy fenns\u00edkon helyezkedik el 2 km hosszan. Salg\u00f3b\u00e1nya szint\u00e9n a k\u00f6z\u00e9pkorban l\u00e9tez\u0151 nagyon kicsi telep\u00fcl\u00e9s, ink\u00e1bb tanya volt.<\/p>\n\n\n\n

Somosk\u0151<\/strong> A telep\u00fcl\u00e9s felett magasod\u00f3 526 m\u00e9ter magas hegyen, m\u00e1r Szlov\u00e1kia ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9v\u0151 v\u00e1r\u00e1t a Kacsics nemzets\u00e9g Ill\u00e9s \u00e1g\u00e1nak tagjai \u00e9p\u00edtett\u00e9k a 13. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben. Mivel az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1sa ut\u00e1n a csal\u00e1d tagjai Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9t t\u00e1mogatt\u00e1k K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly ellen, ez\u00e9rt a kir\u00e1ly Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en birtokaikat elkobozta \u00e9s Sz\u00e9cs\u00e9nyi Tam\u00e1s isp\u00e1nnak adta. 1593-ban Pr\u00e9postv\u00e1ry B\u00e1lint vezet\u00e9s\u00e9vel foglalt\u00e1k vissza a magyarok, k\u00f6zt\u00fck volt Balassi B\u00e1lint is. A 17. sz\u00e1zadban h\u00e1zass\u00e1g \u00fatj\u00e1n a Forg\u00e1ch csal\u00e1d birtok\u00e1ba ker\u00fclt a v\u00e1r. Falait a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc v\u00e9g\u00e9n kir\u00e1lyi parancsra rong\u00e1lt\u00e1k meg.
1910-ben a falunak 499 magyar anyanyelv\u0171 lakosa volt. Salg\u00f3tarj\u00e1nhoz 1977-ben csatolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

Zagyvap\u00e1lfalva<\/strong> Ezen a n\u00e9ven a bel\u00fcgyminiszter Andr\u00e1sfalva \u00e9s P\u00e1lfalva k\u00f6zs\u00e9geket 1910. janu\u00e1r 1-j\u00e9n egyes\u00edtette s \u00edgy k\u00f6zigazgat\u00e1silag egy k\u00f6zs\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt. H\u00e1zainak sz\u00e1ma ekkor 218 \u00e9s r\u00f3mai katolikus vall\u00e1s\u00fa magyar lakosai\u00e9 3499 f\u0151. Post\u00e1ja, t\u00e1v\u00edr\u00f3ja \u00e9s vas\u00fati \u00e1llom\u00e1sa helyben volt. Andr\u00e1sfalv\u00e1nak az 1548. \u00e9vi ad\u00f3\u00f6ssze\u00edr\u00e1s szerint Lotho J\u00e1nos volt a f\u00f6ldesura. A k\u00e9s\u0151bbi \u00f6ssze\u00edr\u00e1sokb\u00f3l hi\u00e1nyzik a k\u00f6zs\u00e9g, s\u0151t az 1705-1720. \u00e9vi \u00f6ssze\u00edr\u00e1sban sem fordul el\u0151.<\/p>\n\n\n\n

Zagyvar\u00f3na<\/strong> telep\u00fcl\u00e9s \u00e9szaki v\u00e9g\u00e9ben l\u00e9v\u0151 423 m\u00e9ter magas V\u00e1rhegyen \u00e1llt egykor Zagyvaf\u0151 v\u00e1ra, melyet a 13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00edtette a Kacsics nemzets\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Zagyaf\u0151i csal\u00e1d. A Zagyvaf\u0151i csal\u00e1dnak a 15. sz\u00e1zad h\u00faszas \u00e9veiben magva szakadt, \u00edgy birtokaik Luxemburgi Zsigmond kir\u00e1lyra sz\u00e1lltak, a v\u00e1r ekkorra m\u00e1r romokban hevert. Az 1440-es \u00e9vekben cseh huszita zsoldosok ker\u00edtett\u00e9k hatalmukba a k\u00f6rny\u00e9ket, akik \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rat.<\/p>\n\n\n\n

Kemerov\u00f3 lak\u00f3telep<\/strong> Az 1960-as \u00e9vekben \u00e9p\u00edtett\u00e9k a J\u00f3zsef-akna medd\u0151h\u00e1ny\u00f3j\u00e1ra a N\u00f3gr\u00e1d Megyei \u00c1llami \u00c9p\u00edt\u0151ipari V\u00e1llalat (N\u00c1\u00c9V) tervei alapj\u00e1n. K\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll: Az \u00fan. „nagyk\u00f6r\u00fatb\u00f3l” \u00e9s az \u00fan. „kisk\u00f6r\u00fatb\u00f3l”. Ut\u00f3bbi egy \u00e9szaki ir\u00e1ny\u00fa kisebb m\u00e9ret\u0171 told\u00e1sa a lak\u00f3telepnek. A lak\u00f3telep az oroszorsz\u00e1gi Kemerovo v\u00e1ros\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t, mellyel Salg\u00f3tarj\u00e1n testv\u00e9rv\u00e1rosi kapcsolatot \u00e1polt. Viszonz\u00e1sk\u00e9nt Kemerovo egyik lak\u00f3telep\u00e9t Salg\u00f3tarj\u00e1nr\u00f3l nevezt\u00e9k el.<\/p>\n\n\n\n

Gorkij lak\u00f3telep<\/strong> A Gorkij lak\u00f3telepet az 1960-as \u20131970-es \u00e9vek t\u00e1j\u00e9k\u00e1n kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni Zagyvap\u00e1lfalva nyugati perem\u00e9n a 21-es f\u0151\u00fattal p\u00e1rhuzamosan h\u00faz\u00f3d\u00f3 domboldalra. A lak\u00f3telep a P\u00e1lfalva-patak-B\u00e1nyag\u00e9pgy\u00e1r-21-es f\u0151\u00fat h\u00e1romsz\u00f6gben helyezkedik el. N\u00e9vad\u00f3ja Makszim Gorkij orosz dr\u00e1ma\u00edr\u00f3.<\/p>\n\n\n\n

Beszterce lak\u00f3telep<\/strong> A v\u00e1ros lak\u00f3telepei k\u00f6z\u00fcl a legnagyobb \u00e9s a legn\u00e9pesebb. A v\u00e1ros \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n a 21-es f\u0151\u00fattal p\u00e1rhuzamosan \u00e9p\u00fclt ki a N\u00f3gr\u00e1d Megyei \u00c1llami \u00c9p\u00edt\u0151ipari V\u00e1llalat (N\u00c1\u00c9V) tervei alapj\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

Salg\u00f3tarj\u00e1n kisebb v\u00e1rosr\u00e9szei<\/strong> Barackos, B\u00e9ketelep, Dugdelpuszta, Csernyik-v\u00f6lgy, Csizmadiatelep, Cs\u00f3k\u00e1spuszta, Eperjes-telep, Eresztv\u00e9ny, Ferenc-telep, Forg\u00e1ch-telep, Ged\u0151cipuszta, Gyurty\u00e1nos-Ideg\u00e9rtelep, J\u00f3n\u00e1s-telep, Kempingtelep (Camping-telep), Kotyh\u00e1zapuszta(Kotyh\u00e1za), Kotyh\u00e1zatelep (H\u00e1m\u00e1n Kat\u00f3 telep), Kormospuszta, K\u0151v\u00e1ralja, M\u0171v\u00e9sztelep, Napsug\u00e1r-lak\u00f3telep, Ny\u00e1rjaspuszta, P\u00e9csk\u0151puszta, Pint\u00e9rtelep, Ponyipuszta (Kisponyi), Rokkantelep, R\u00f3nab\u00e1nya, R\u00f3nafalu, Somly\u00f3b\u00e1nya, Szilv\u00e1s, Szigetpuszta, Szilv\u00e1sk\u0151-puszta, V\u00edzv\u00e1laszt\u00f3<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A telep\u00fcl\u00e9s bemutat\u00e1sa Salg\u00f3tarj\u00e1n Megyei Jog\u00fa V\u00e1ros. N\u00f3gr\u00e1d megye sz\u00e9khelye \u00e9s legnagyobb v\u00e1rosa, n\u00e9pess\u00e9g\u00e9t tekintve Szeksz\u00e1rd ut\u00e1n a m\u00e1sodik legkisebb megyesz\u00e9khely Magyarorsz\u00e1gon. A Salg\u00f3tarj\u00e1n n\u00e9v a Salg\u00f3 \u00e9s a Tarj\u00e1n nevek \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9b\u0151l keletkezett. A Salg\u00f3 a k\u00f6zeli Salg\u00f3 v\u00e1rra utal, mely n\u00e9v a salg\u00f3 (ragyog\u00f3, f\u00e9nyes) mell\u00e9kn\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik. A Tarj\u00e1n a honfoglal\u00f3 magyar t\u00f6rzsek egyik\u00e9nek … Olvass tov\u00e1bb<\/a><\/p>\n","protected":false},"author":7,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-766","page","type-page","status-publish"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/766","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/7"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=766"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/766\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":12444,"href":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/766\/revisions\/12444"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.salgotarjan.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=766"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}