A projekt bemutatása
A tervezéssel érintett, 40 évvel ezelőtt 1975-ben épült Gerelyes Endre Művelődési Ház fennállása óta Salgótarján Város Gorkij Lakótelepénekközponti közösségi épülete. A művelődési ház a város modern építészeti stílusban épült, szép tömegalakítású, egyszerű formákkal és szerkezetekkel megvalósult értékes középületeinek egyike. Többlakásos lakóépületekkel beépített lakókörnyezetben, a városrész általános iskolájának közelében enyhén lejtős területen helyezkedik el, szabadon álló beépítéssel. Az eredetileg ifjúsági háznak épült művelődési házat a városrész és az egész város lakossága az elmúlt évtizedekben többféle közösségi és oktatási funkció szerint használta. Jelenleg művelődési házként funkcionál. 1975. óta a művelődési házon a tisztasági festésen, valamint kisebb karbantartási munkálatokon kívül korszerűsítés, felújítás nem történt. A művelődési ház alapvetően földszintes kialakítású, részbeni alápincézéssel és egy kis alapterületű tetőfelépítménnyel épült. A külső terep esését vasbeton mellvédfalakkal készült külső tereplépcsők hidalják át, egy szabadtéri színpad is kialakításra került. A pavilonszerű alaprajzi elrendezés a központi közlekedő terekre fűzi fel a különböző rendeltetés szerint nagyon jól használható közösségi tereket, főhelyiségeket, így a nagytermet és az öt nagyobb főhelyiséget. A pavilonszerű elrendezés eredményezi a földszintes, lapostetős épület mozgalmas, változatos külső tömegét, érdekes homlokzati megjelenését. Az épület nagytermének színpada a magasabbra fekvő telekrészre, az ÉK-i sarokba került, alatta a K-i épületrészen található a pinceszint, amely gépészeti és kiszolgáló helyiségeket tartalmazza. A pinceszint egy háromkarú belső lépcsőn keresztül közelíthető meg. A művelődési ház földszintjének két legnagyobb mérete: 28,51 x 44,78 méter. A teherhordó falak jellemzően hosszfőfalas alaprajzi elrendezéssel vannak kialakítva, 38 cm vastag kisméretű tömör téglából falazva, a végfalakon a homlokzatok teljes szélességében beépített nagyméretű, sorolt ablakfelületekkel, szalagablakokkal. A tervezett energetikai korszerűsítéssel egyidőben feltétlenül szükség van az épület egyes szakipari szerkezeteinek felújítására illetve cseréjére. Ezt az épület leromlott, elhasználódott, energetikailag rendkívül korszerűtlen állapota sürgetővé is teszi. A felújítási munkák ellenére is megmaradna az igényes megjelenésű épület stílusa. Az épületben a lábazatokon felázásból keletkező károsodások láthatók, a külső vízelvezetés megoldatlansága, és a csapóeső okozta károsodások miatt. A falak külső felülete rendkívül leromlott, elhanyagolt képet mutat. A lapostetős tetőszigetelés állapota rendkívül rossz, javítás nélkül állandó beázás keletkezik, ez a födém tartószerkezeteit is károsítja, az acélszerkezetek korrodálódnak, és helyiségek használhatóságát korlátozzák. A monolit vasbeton szerkezetek homlokzati hőszigetelés nélkül készültek, a hőhíd keletkezését az építéskor semmilyen hőszigeteléssel nem biztosították. A külső és belső nyílászárók egyaránt fából készültek. A homlokzati nagy felületű nyílászárók jelentős része már nem nyitható, mert az ablakszárnyak annyira tönkrementek, hogy balesetveszély miatt rögzíteni kellett őket. A nyílászárók állapota nagymértékben hozzájárul az épület gazdaságtalan fűtéséhez. A tervezett építési munkák azoknak a szerkezeteknek a hőszigetelését, cseréjét jelentik, amelyek az épület energetikai tulajdonságainak javításához feltétlenül szükségesek: az épület homlokzatának és lapostetős födémszerkezetnek a hőszigetelése, a lapostető új csapadékvíz elleni szigetelésével a bádogos szerkezetek cseréjével együtt. Szükséges az összes homlokzati nyílászáró szerkezet cseréje megfelelő hőszigetelő képességű műanyag nyílászáróra. Az épületgépészeti és elektromos munkák elvégzését követően a szükséges belső helyreállítási munkákat, a padló és falburkolatok javítását, belső festést is el kell végezni. Az energetikai korszerűsítéssel egyidőben az épület akadálymentesítését is meg kell oldani, ami a bejárat akadálymentesítését és egy akadálymentes illemhely kialakítását tartalmazza. A fűtési rendszer felújításához a padlócsatornákat fel kell tárni, fel kell bontani a burkolatokat és az aljzatbetont, majd rácsos padlócsatornával kell helyreállítani, a sérült burkolatokat ki kell javítani, szükség esetén ki kell cserélni. Az új lábazatokat mindenhol 14 cm vastagságban minimum 30 cm-es magasságban XPS típusú, nagy keménységű, vízálló polisztriol lap lábazati hőszigeteléssel kell ellátni. A részletes műszaki leírást a csatolt tervdokumentáció tartalmazza.
Képek