Új kuratórium és felügyelő bizottság a „Salgótarján Jövőjéért” Közalapítványnál

Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése 1995-ben azzal a céllal hozta létre a „Salgótarján Jövőjéért” Közalapítványt, hogy támogassa a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elérő és hátrányos szociális helyzetű főiskolásokat, egyetemistákat. A közalapítvány segítséget nyújt a város jövőjét megalapozó értelmiség képzéséhez és megtartásához.

Döntéshozó és kezelő szerve a kuratórium, mely öt természetes személy tagból áll. A kuratórium ellenőrzésére jogosult szerv a három tagú felügyelő bizottság. A kuratórium és a felügyelő bizottság tagjainak megbízatása 2015. december 20-án lejárt, ezért a Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a „Salgótarján Jövőjéért” Közalapítvány kuratóriuma elnökének és tagjainak, valamint a felügyelő bizottság elnökének és tagjainak 2015. december 21. napjától 2020. december 20. napjáig terjedő határozott időre az alábbi személyeket választotta meg: Kuratóriumi elnök: Pakodi Beáta, kuratórium tagjai: dr. Huszárné Kraft Valériát, dr. Laczkó Zoltán, Királyhegyiné Gordos Éva és dr. Horváthné Győri Magdolna. A felügyelő bizottság elnöke: Fodorné Kovács Erzsébet, tagjai: Baglyasné Földi Nóra és Szarvas Istvánné.

Korszerűsödött a mentőállomás

20160114_mentoallomas

Pályázati forrásból építészeti felújításokat végeztek a salgótarjáni mentőállomáson. A beruházás keretében – melynek átadására 2016. január 14-én került sor – az épület nyílászáróit cserélték ki. Az új, modern ajtók beépítése gyorsítja az autók közlekedését, a helyszínre történő indulásnál a mentők sok értékes percet nyernek a korszerűsítéssel.

A mentőállomáson tett látogatása során Fekete Zsolt alpolgármester örömét fejezte ki, hogy ezzel a technikai jellegű beruházással is javul a betegellátás színvonala.

Átadták a városi kerékpárút újabb szakaszát

20160114_kerekparut2

2016. január 14-én ünnepélyes keretek között átadták a KÖZOP-3.5.0-09-11-2015-0008 azonosítószámú projekt keretében megvalósított salgótarjáni észak-dél irányú kerékpárút III. ütemét.

Mint ismert, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a várost észak-dél irányban átszelő kerékpárút építésére 2009-ben szerzett jogerős építési engedélyt, melynek kivitelezése 2010-ben kezdődött el. Az első két ütem megvalósítását követően a kerékpárút továbbépítésére a Közlekedési Operatív Program keretében nyílott lehetőség újabb pályázat benyújtására. A megvalósításhoz azonban rögös út vezetett. A pályázat benyújtására 2014-ben került sor első ízben, azonban a feltételek időközben történt módosítása miatt – kivitelezői szerződés hiányában – a kérelmet 2014. október végén elutasították. Az előkészítés azonban folytatódott, az építési engedély módosítása 2015. február elején jogerőre emelkedett. Ezt követte a kivitelező kiválasztására irányuló nyílt közbeszerzési eljárás, melynek nyertes a Tengely-Közmű Kft. lett.

A támogatási szerződés a projekt megvalósítására 199 millió 579 ezer forintot biztosított. Ez magában foglalta a kiviteli terv készítés, kivitelezés, műszaki ellenőrzés, szemléletformálás, projektmenedzsment és a kötelező nyilvánosság, valamint könyvvizsgálat elvégzésének költségeit. A kivitelezésben résztvevők, így a városi önkormányzat is nehéz helyzetbe került a beruházás megvalósítása során, mert a pályázati forrást a 2007-2013-as uniós programozási időszak terhére használhatta fel. Ez annyit jelentett, hogy a beruházást műszakilag és pénzügyileg 2015 végéig meg kellett valósítani.

20160114_kerekparut

A csütörtöki ünnepélyes átadón Fekete Zsolt alpolgármester köszöntőjében hangsúlyozta: a közös érdek, a város érdekében történő összefogás, együtt gondolkodás meghozta gyümölcsét, így a kerékpárút határidőre megépült.
– A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételei ezzel a fejlesztéssel Salgótarjánban és közvetlen környékén észak-dél irányban immár 13,3 kilométer hosszban adottak – mondta az alpolgármester. – Az elenyésző forgalmú szervizúton, illetve célzottan a kerékpárosok számára kialakított kerékpárút és kerékpársáv használatával jelenleg Kisterenye északi végétől indulva a salgótarjáni Füleki út Kékkői úti kereszteződéséig lehet két keréken, biztonságos körülmények között közlekedni.
Fekete Zsolt jelezte: a korábban megtervezett nyomvonal kivitelezése a 2014-2020 közötti uniós programozási időszakban reményeik szerint tovább folytatódik, és a kerékpárút Salgótarján Megyei Jogú Város Integrált Területi Programjában foglaltaknak megfelelően a város északi határáig kiépülhet.

Minden szavazóköri névjegyzékben szereplő polgár voksolhat

Minden szavazóköri névjegyzékben szereplő polgár voksolhat 2016. február 28-án

1. Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2015. márciusi és áprilisi ülésén döntött egyes, korábban címmel nem rendelkező ingatlanok címének és közterület-jellegének megállapításáról. Az összes olyan, eddig névtelen ingatlan (út, utca, köz) nevet kapott, amelyen épület található, illetve ami eddig beépítetlen, de beépítésre szánt terület feltáró útjaként funkcionált. Emellett utcanevet kaptak az eddig csak helyrajzi számmal ellátott, tanyákhoz, zártkerti ingatlanokhoz, külterületi beépített területhez vezető utak. Az érintett ingatlanok felsorolása itt megtalálható.

2. A központi címregiszterrel és lakcímnyilvántartással történt összevetés és a jogszabályi megfelelés alapján ugyancsak a közgyűlés 2015. márciusában és áprilisában hozott döntései értelmében tisztázásra került egyes névvel rendelkező közterületek közterületi jellege:
a) Eresztvény bányatelep helyett Eresztvénybánya telep
b) Főtér helyett Fő tér
c) Magyar bányatelep helyett Magyarbánya telep
d) Szánas alja helyett Szánasalja út
e) Szérűskert helyett Szérűskert utca
f) Vadaskert helyett Vadas kert
g) Zagyvai rakodó helyett Zagyvai Rakodó utca
lett a pontos elnevezés.

3. Salgótarján közigazgatási területén a központi címregiszter szerint korábban 10 olyan közterület név szerepelt, amelynek használata az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása alapján nem javasolt, mivel az elnevezést az MTA önkényuralmi érintettségűnek találta. A Közgyűlés a 2015. júniusi ülésén az alábbi közterületneveket módosította:
a) Alpári Gyula út helyett Szögverő utca
b) Asztalos János út helyett Asztalos út
c) Partizánok útja helyett Kőbánya utca
d) Rózsa Ferenc út helyett Rózsa út
e) Zalka Máté út helyett Zalka út

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 176. §-a értelmében a szavazást megelőzően a választópolgár igazolja személyazonosságát, valamint lakcímét vagy személyi azonosítóját, továbbá a szavazatszámláló bizottság megállapítja, hogy a polgár szerepel-e a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben.

Az említett közterületek elnevezésének a központi címregiszterben való átvezetéséről a Polgármesteri Hivatal folyamatosan gondoskodik. Egyes esetekben a központi címregiszterben a módosítás technikai okokból jelenleg még nem lehetséges.

Az önkormányzati kezdeményezés miatti címváltozásból adódóan a magánszemélyek érintett okmányainak (pl. lakcímkártya) módosítása ingyenes, ahogyan erről a lakosságot a Polgármesteri Hivatal a döntések meghozatalát követően tájékoztatta is. A módosítást a magánszemélyeknek maguknak kell kezdeményezniük az okmányirodán, erre sok esetben már sor is került.

Mindezek alapján a szavazás napján még előfordulhat, hogy a névjegyzéken szereplő (új) lakcím-adatok a választópolgár lakcímkártyáján szereplő (régi) adatokkal nem egyeznek.

FONTOS!
Abban az esetben, ha a közterület neve megváltozott, és a névjegyzékben már az új megnevezés szerepel, de a választópolgár lakcímkártyáján még a közterület régi elnevezése található, a szavazatszámláló bizottság
a) a lakcímkártya hátoldalán található személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány alapján a választópolgár személyi azonosítóját összeveti a névjegyzéken feltüntetett személyi azonosítóval, és azok egyezősége esetén biztosítja a szavazást
vagy
b) a HVI-től kapott, a közterületi elnevezések megváltozásáról tájékoztató jegyzék alapján megállapítja, hogy a lakcímkártyán szereplő cím a közterület megnevezésének megváltozása miatt nem egyezik a névjegyzékben található lakcímmel, és erre tekintettel biztosítja a szavazást.

Helyi Választási Iroda

Az 1944-es lavinaszerencsétlenség áldozataira emlékeztek

20160113_leventek

A 72 évvel ezelőtti lavinaomlásban elhunyt salgótarjáni síjárőrcsapat 15 tagjára emlékeztek 2016. január 13-án a salgótarjáni központi temetőben.

A Salgótarjáni Acélgyári Levente Egylet síelőit 1944. január 13-án Erdélyben, a Radnai-havasok 2305 méter magas Nagy-Pietrosz csúcsának meghódítása közben érte a lavinaszerencsétlenség. A katonai gyászpompával felravatalozott halottak búcsúztatásán hatalmas tömeg vett részt az acélgyári stadionban. A temetésekre, a holttestek megtalálásának és hazahozatalának sorrendjében háromszor került sor: január 22-én öt, 30-án kilenc, július 30-án egy áldozattól vettek végső búcsút a salgótarjániak.
A második világháború után hivatalosan tilos volt emlékezni a levente áldozatokra, az első hivatalos emlékünnepséget csak 50 év elteltével tarthatták meg. 2003-ban a város polgárai nevében egy 19 tagú csapat emlékoszlopot állított a lavinaomlás helyszínén, egy évvel később emléktáblát avattak az áldozatok sírja mellett.

A városi önkormányzat által szervezett koszorúzási ünnepségen Fekete Zsolt alpolgármester mondott emlékező beszédet, melyben kiemelte: Salgótarján múltjának kitörölhetetlen fejezete a Radnai-havasokban történt drámai esemény, amelyet minden idők legnagyobb magyar sporttragédiájaként tartanak számon. Fekete Zsolt hangsúlyozta: a városi önkormányzat erkölcsi kötelességének tartja a Salgótarjáni Acélgyári Levente Egylet sportolóinak teljesítményét és bátorságát példaként felmutatni a jövő salgótarjáni generációinak. A síjárőrcsapat tragédiájáról való megemlékezés a gyökerekhez vezeti vissza az utódokat és része kell, hogy legyen a szűkebb és tágabb szülőföldünkhöz való őszinte, mély kötődésnek is – mondta az alpolgármester.