Lakossági felhívás

Lakossági felhívás az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály – pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett – megengedi. Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Külterületi ingatlanok esetében, amennyiben az égetést jogszabály megengedi, előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal (irányított égetés). Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.

A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás elősegíti a tűz kialakulását, továbbterjedését. Erdőtűz-veszélyes időszakban országos szinten a vidékfejlesztési miniszter, területi szinten az erdészeti hatóság tűzgyújtási tilalmat rendelhet el, mely esetén az érintett területen akkor is tilos a tűzgyújtás – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység miatt az önkormányzat, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

Tűzgyújtási tilalommal és erdőtüzekkel kapcsolatos további információkért keresse fel a katasztrófavédelem oldalait
http://www.katasztrofavedelem.hu
http://nograd.katasztrofavedelem.hu
vagy a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság honlapját (www.erdotuz.hu). Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság tájékoztató kisfilmjei az alábbi linkeken tekinthetőek meg:
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=39
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

150 új munkahelyet teremt a Mitsuba Salgótarjánban

A Mitsuba autóalkatrészt gyártó japán vállalatcsoport 4,3 milliárd forint (13,5 millió euró) fejlesztéssel megduplázza salgótarjáni üzemének gyártókapacitását, amivel 150 új munkahelyet teremt. A beruházáshoz a magyar kormány 850 millió forint támogatást nyújt.

A fejlesztésről tartott csütörtöki budapesti tájékoztatón Macumura Tomojuki, a Mitsuba magyarországi igazgatója  elmondta: a beruházással bővítik a meglévő salgótarjáni gyártócsarnokot, a raktárépületet, és újabb gyártósorokat állítanak munkába. A tervek szerint a beruházás 2017 decemberében befejeződik be. Macumura Tomojuki megköszönve a magyar kormány támogatását elmondta, hogy Magyarországon 15 éve működnek, a gyártókapacitás bővítésével, munkájukkal a magyar gazdaság növekedését is elősegítik.

A Mitsuba salgótarjáni gyárát zöldmezős beruházásként 2001-ben hozta létre, a vállalatcsoporton belül alapvetően az európai piacra gyárt és értékesít ablaktörlő és mosó berendezéseket, elektromos ablakemelőket, kormány szervo-motorokat, elektromos kürtöket, az export aránya meghaladja a 90 százalékot. A Mitsuba Automotive Systems of Europe Autóalkatrész Gyártó Kft.-t 2001-ben 8 millió euró alaptőkével hozták létre salgótarjáni székhellyel, tavalyi árbevétele76,3 millió eurót tett ki, a gyárban 326-an dolgoznak.

Toborzó Országfutás 2016.

Nemzetet megmozgató eseményt szervez a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága. A Toborzó Országfutás 2016. elnevezésű sportesemény útvonala 2016 kilométer és – ahogy az a nevében is benne van – az országot behálózza április 13. és május 20. között.

A Toborzó Országfutás 2016. alapvető célja a katonai hivatás népszerűsítése, a civil lakosság és a Magyar Honvédség kapcsolatának erősítése. Emellett a szervezők a helyi lakossággal közösen kívánnak emlékezni a magyar nemzet számára fontos történelmi eseményekre és mindazokra a katonahősökre, akik életüket áldozták a hazáért.

A futás során a Honvédség több mint 200 településen a helyi iskolák és intézmények bevonásával „mozgósítja” a lakosságot, legfőképpen az iskolás korosztályt várja, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez és fussanak az adott településen.

A megfogalmazott célok mellett az esemény kiállást jelent az egészséges életmód fontosságának hangsúlyozása mellett és a magyar olimpiai csapat sportolói előtt is tiszteleg a közelgő nyári olimpiai játékok apropóján.

20160406_toborzo_futas_plakat

Lakossági felhívás

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltségének
lakossági felhívása

Az elmúlt évek adatai alapján a 2015/2016. évi fűtési szezonban megnőtt a kéménytüzek száma a szilárdtüzelésű tüzelőberendezést használó lakóingatlanokban. Ennek fő oka a nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kémények karbantartásának hiánya. A fűtési költség csökkentése érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményekben életveszélyes állapotot is előidézhet.

A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tiltja, a rendelet alapján a háztartási tüzelőberendezésben kizárólag papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.

A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén beépülnek a környező talajba, növényzetbe, élővizekbe, és ezeket a mérgező anyagokat lélegzik be a környezetében élő emberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajszármazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi anyagokkal kezelt fa és egyéb hulladékok elégetésekor keletkezett égéstermék emberi szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket, tüdő- és májkárosodást okozhat.

Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, ill. építenek be kiegészítő fűtésként kandallókat. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig megnöveli ezen lerakódás mértéket, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének szűkülését okozza. A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a környezetében lévő bútorzatra.

A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi javakat és az emberei életet is, ezért felhívjuk a Tisztelt Lakosság figyelmét, hogy a légszennyezés, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részre a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását!