Nehéz helyzetbe hozta a kormány Salgótarjánt

Salgótarján 2015. évi költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót január 20-án Dániel Zoltán alpolgármester és Molnár Károly, a közgyűlés baloldali frakciójának vezetője.

– A költségvetés elkészítésének „hajrájában” szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba – említette Dániel Zoltán. – Az önkormányzat a jelen állás szerint 1,2 milliárd forintos költségvetési hiánnyal néz szembe 2015-ben, melynek nagysága alapvetően annak köszönhető, hogy a működési támogatásra benyújtott 600 millió forintos pályázatból mindössze 60 millió forintot ítélt meg az Orbán-kabinet a városnak.

Az alpolgármester kifejtette: a 600 millió forint odaítélésével alapvetően más lenne a helyzet, mert a megmaradó hiány kezelhető lett volna. Mint fogalmazott: a kormány „nagylelkűen” szabad kezet adott új adók bevezetésének, ám Salgótarján önkormányzata nem kívánja és nem is fogja terhelni a lakosságot újabb terhekkel.
Molnár Károly frakcióvezető elöljárójában elmondta: fideszes képviselőtársai és Becsó Zsolt, a választókerület országgyűlési képviselője politikai haszonszerzés céljából vállvetve hangoztatják, hogy nagyon kell örülni a 60 millió forintos támogatásnak. Természetesen öröm ez is, ám a képviselő rámutatott: több kisebb lélekszámú település kapott Magyarországon nagyságrendekkel több támogatást Salgótarjánnál, ami feltételezi, hogy teljesen szubjektív alapon, mintegy „pofapénzként” osztotta el a kormány a támogatásra rendelkezésre álló milliárdokat.

A frakcióvezető hangsúlyozta: adósságmentesítés címen a kormánypropaganda az önkormányzatok megmentéséről beszél, ugyanakkor a kötelező feladatok ellátására – az önkormányzati támogatási rendszer struktúrájának átalakításával – nem jut elegendő pénz. Molnár Károly ennek kapcsán Becsó Zsolt segítségét kérte, mondván: amennyiben a honatya valóban a salgótarjániak képviseletében vesz részt a magyar törvényhozás munkájában, nyújtson be önálló képviselői indítványt a jelenlegi támogatási rendszer – az önkormányzatok szempontjából kedvező – módosítására. – Ez azért is fontos – fogalmazott a városatya –, mert a politikai acsarkodások helyett együttműködésre van szükség a nehéz helyzetben lévő térség és Salgótarján jövője szempontjából.

Fejlesztések Salgótarjánban

20150116_sajtotajekoztato

A hulladékgazdálkodás területén megvalósult fejlesztésekről és hamarosan induló újabb projektekről, valamint a salgótarjáni felsőoktatás újraindításáról tartott sajtótájékoztatót január 16-án Dóra Ottó polgármester, a Kelet-nógrádi Hulladékrekultivációs Társulás elnöke.
A Környezet és Energia Operatív Program keretében pályázati forrásból a térségben 16 egykori, már lezárt hulladéktelepet tisztítottak meg, köztük a gyurtyánosit és a somlyóit. Ezek rendbe tétele azért jelentős, mert szennyező forrást jelentettek környezetünkre – mondta Dóra Ottó, aki ennek kapcsán kiemelte: a salgótarjáni hulladéklerakó fejlesztésére 2,5 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre. Ebből technológiai beruházást kívánnak megvalósítani, melynek során lehetőség lesz a hulladék szétválasztására, feldolgozására és újrahasznosítására is. Ez a korszerűsítés egyben új munkahelyeket is jelenthet.
A városvezető bejelentette, hogy a Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás az elmúlt hetekben két újabb pályázaton nyert támogatást, melyek összértéke meghaladja az 1,5 milliárd forintot. Az egyik projekt keretében a szelektív hulladékgyűjtés korszerűsítése valósul meg 831 millió forint értékben: új járművek, gépek, berendezések beszerzésére kerül sor, melyek nagy része Salgótarján lakosságát szolgálja majd.
A másik, 785 millió forintból megvalósuló projekt során a hulladékgyűjtés technológiája és folyamata korszerűsödik: konténerek, kukák, egyéb eszközök cseréjére és bővítésére kerül sor. Elsősorban családi házas övezetekben a mostaninál kisebb, 60 literes kukákat is „forgalomba állítanak”, melyek használata kedvezőbb díjtételeket nyújthat azoknak, akiknek ez az űrtartalom is elegendő a háztartási szemét gyűjtésére. Dóra Ottó hozzátette: e program keretében dolgozzák ki azt is, hogy megfelelő feltételek mellett a szelektív hulladékért akár házhoz is megy a szolgáltató. A tervek szerint a program keretében kilencezer új kuka kerül Salgótarjánba.
A polgármester arról is tájékoztatott, hogy 2017 szeptemberétől főiskolai képzés indulhat Salgótarjánban, előtte, de már 2016 őszétől műszaki-informatikai felsőfokú szakképzést indítanak a volt pénzügyi főiskola épületében.
A politikus elmondta: az úgynevezett közösségi főiskolát a helyi és térségi önkormányzatok, az Óbudai Egyetem és a magyar állam működteti majd. A folyamatos szakmai egyeztetések után csütörtökön tárgyalt az egyetem, a városi és a Nógrád megyei önkormányzat vezetése és a térség országgyűlési képviselője a városházán: ezen a megbeszélésen tisztázták a következő hetek, hónapok és évek feladatait.
Dóra Ottó kifejtette: az egyetem és a szaktárca szakemberei a jövő héten mérik fel a volt számviteli főiskola épületét. Idén szeptemberben szeretnék kezdeni az új intézmény “felépítését”, azaz a végzős középiskolások, illetve az oktatók előkészítőjét. 2016 szeptemberében kezdődik a négy féléves felsőfokú szakképzés, amely további főiskolai tanulmányok folytatásához négy elismert félévet ad a hallgatóknak. A polgármester jelezte: szándékaik szerint 2017 szeptemberétől a normál főiskolai képzés is megkezdődhet Salgótarjánban műszaki és informatikai szakterületen. Az új főiskola a városban, megyében működő cégek képzési igényeit is szeretné kiszolgálni.

Folytatódtak a tárgyalások a salgótarjáni felsőoktatás újraindításáról

20150115_felsooktatas

A mai napon folytatódtak a tárgyalások a salgótarjáni felsőoktatás újraindításáról. A megbeszélésen az Óbudai Egyetemet dr. Fodor János rektor, dr. Ősz Rita rektorhelyettes és dr. Kártyás Gyula oktatási főigazgató képviselték. Nógrád megye részéről Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, Skuczi Nándor a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke vett részt a találkozón. Az esemény házigazdájaként Salgótarján részéről Dóra Ottó polgármester, Tóthné dr. Kerekes Andrea jegyző, a felsőoktatási munkacsoport tajgai, illetve a kabinet tagjai ültek a tárgyalóasztalhoz.

A képzések jellegének meghatározásán kívül részletes megvitatásra került a fizikai infrastruktúra és az épület kérdése, a telephely meghatározása, továbbá a duális képzés feltételeinek biztosítása. Mivel a közösségi főiskola törvényi feltételei jelenleg kimunkálás alatt állnak, a résztvevők elhatározták, hogy elébe mennek a folyamatnak a helyi felsőoktatás mielőbbi elindítása érdekében. A minisztériumi irányítás erőteljesen támogatja az olyan helyi közösségi főiskolák létesítését, amelyek határontúli fiatalok számára is biztosítanak tanulási lehetőséget.
A felsőoktatási képzések indításának reális időpontja 2016. szeptembere, ezt megelőzően felsőoktatási felkészítő képzések indítására lesz lehetőség. Az ütemezést elsősorban az indokolja, hogy az induló képzésnek illeszkednie kell a törvényben meghatározott általános felvételi eljárásrendbe és közzé kell tenni a felvételi tájékoztatóban.
A képzések elindítását célzó munka a hétköznapokban folytatódik az operatív munkacsoport és a felsőoktatási kabinet keretei között.

Főhajtás a lavinaszerencsétlenség áldozatai előtt

2015. január 13-án a Radnai-havasokban történt 1944-es lavinaszerencsétlenség áldozataira emlékeztek a régi központi temetőben. A városi koszorúzási ünnepségen Németh Judit református lelkész mondott imát a hős fiatalokért, a megemlékezésen közreműködtek a Zenthe Ferenc Színház művészei és a Bányász-Kohász Dalkör.
Dóra Ottó polgármester emlékező beszédében felidézte az acélgyári leventék síjárőreinek tragédiáját. Azokét a bátor és merész, vállalkozásra kész fiatalokét, akik az erdélyi Radnai-havasok megmászására készültek. Azokét, akiknek elődei más-más összetételben 1942-ben és 1943-ban elérték a csúcsot, de 1944. január 13-án a harmadik expedíció, az ő expedíciójuk kísérlete tragédiába torkollott, és a lezúduló lavina áldozatai lettek. Mint Dóra Ottó kiemelte: az acélgyári leventék síjárőreinek tragédiája Salgótarján és a magyar sport tragédiája is egyúttal, mely méltó az emlékezésre és méltó a néhai bátor fiatalok előtti tisztelgésre.
A Radnai-havasokban elesett fiatalok előtti főhajtást a második világháború után évtizedeken keresztül tiltotta a magyar politika. A hősök emléke azonban nem veszett el: tragédiájuk részleteit Vertich József helytörténész, salgótarjáni lokálpatrióta tárta fel részletesen, majd magánszemélyek és civil szervezetek részéről egyre jobban megerősödött, és közös mederbe torkollott a szándék, hogy emlékük megőrzése erkölcsi kötelezettsége a városnak. Ennek szellemében Salgótarján önkormányzata a lavinaszerencsétlenség 50. évfordulóján, 1994. január 13-án rendezte meg az első hivatalos városi megemlékezést, melyre azóta is minden évben sor kerül.
2003-ban, 59 évvel a tragédia után a Radnai-havasokban, a Nagy-Pietrosz alatti Mosolygó-tónál megtörténhetett a Hegedűs Gyula mátranováki fafaragó önzetlen munkájával elkészült emlékoszlop felállítása is, melyet azóta minden év nyarán megkoszorúznak a salgótarjáni leventékre emlékező zarándokok.