Önkormányzati együttműködés a civil szférával

Salgótarján önkormányzata legutóbbi ülésén módosította a városi civil koncepciót. A módosítások a jövő lehetőségeit és az önkormányzatiság elvét figyelembe véve – a konkrét feladatokra külön megállapodások alapján – lehetőséget biztosítanak a civil szervezetek és az önkormányzat közötti együttműködésekre.

A koncepció változásaihoz a Salgótarjáni Civil Fórum, valamint a Salgótarjáni Civil Kerekasztal tagjai előzetesen javaslatokat tettek, azokat véleményezték, a módosított koncepcióban foglaltakkal egyetértettek és támogatásukról biztosították. A civil koncepcióban foglaltak a salgótarjáni székhelyű civil szervezetekre vonatkoznak. A koncepcióban foglaltak kiterjednek Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének döntéshozatalára, a polgármesteri hivatal tevékenységére, az önkormányzat által fenntartott intézményekre, valamint a civil társadalom azon szervezeteire, amelyek Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatával együttműködésre lépnek. Salgótarjánban az önkéntesen szerveződő, bejegyzett civil szervezetek száma több mint 300-ra tehető. Ezek a szervezetek olyan személyeket integrálnak, akiknek tudása, tapasztalata, elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, akik szakértelmüket, kapcsolataikat kínálják fel közérdekű feladatok elvállalása érdekében. A bejegyzett szervezeteken túl a városban közel 30 azoknak az informálisan működő csoportoknak a száma, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a közösségi életben, jogi státusuk viszont majdnem lehetetlenné teszi pályázati forráshoz jutásukat.

Városunkban 1995-től működik a Civil Fórum. E fórumon minden civil szervezet részvétele és véleménynyilvánítása biztosított, ahol az önkormányzat vezetése és a civil szervezetek képviselői találkoznak egymással. 2003-ban 45 civil szervezet megalakította a Városi Civil Kerekasztalt. 2008-ban Salgótarjáni Civil Kerekasztal néven 107 civil szervezet döntése alapján újjáalakult az ügyvivő testület. 2000 óta évente rendezik meg a Civil Kavalkád rendezvénysorozatot, amely a város civil szervezetei számára bemutatkozási, kapcsolatépítési lehetőséget kínál. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint intézményei a kölcsönösség és a partnerség szellemében, a lehető legszélesebb körben együttműködnek a civil szervezetekkel közös érdekeik érvényesítéséért, a szakmai szolgáltatások, feladatok hatékonyabb ellátása érdekében, innovatív programok, modellkísérletek közös tervezésében és megvalósításában, a halmozottan hátrányos, kirekesztett társadalmi csoportok ellátására irányuló koncepciók kidolgozásában, és a szakmai programok megvalósításában, együttműködési megállapodások megkötésében azon civil szervezetekkel, amelyek közhasznú jogállásuknál fogva részt vállalnak a közfeladatokból. Az önkormányzat igény szerint a civil szervezetek részére a tulajdonában lévő Civil Közösségek Házában helyiségeket, irodákat biztosít.

Az új koncepció szerint a Salgótarjáni Civil Kerekasztal választott bizottsága évente egy alkalommal civil fórumot hív össze, melynek témái között a civil szervezetek és az önkormányzat együttműködésének tapasztalatai és jövőbeni tervei. A városi önkormányzat elsősorban a városi civil szervezetek számára nyújtja mindazon támogatásokat, amelyekkel saját működésüket, illetve a város lakossága számára nyújtott szolgáltatásaikat fenntarthatják. A nem városi szervezetek számára abban az esetben lehet támogatást nyújtani, ha a felkínált programjuk, szolgáltatásuk hiánypótló Salgótarján városában. Az önkormányzat a civil szervezetek tevékenységének önkormányzati elismerését kifejező díjat alapított „Salgótarján Civil Társadalmáért” elnevezéssel. A díjat évente egy helyi civil szervezetnek ítéli oda, s az elismerés átadására a Salgótarjáni Civil Kavalkád keretein belül kerül sor.

További információk itt találhatók.

Művészek a városházán

20150327_muveszek

Salgótarjánban élő és alkotó művészekkel találkozott ma délután Dóra Ottó polgármester a városházán. A kötetlen beszélgetésen szóba került az önkormányzat és a helyi művészek együttműködése, a művészeti oktatás helyzete és a város művészetekkel kapcsolatos hagyományainak ápolása. A polgármester elmondta, hogy véleménye szerint a nehéz időkben mindig a humán területeken végzett munka és a művészeti alkotások adtak erőt és reményt a továbblépéshez.

Végéhez közeledik az „Összefogás az áldozatokért” projekt

20150327_aldozatok_1

Az „Összefogás az áldozatokért” című projekt az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programból közel 126 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott, a megvalósítás 2013 áprilisában indult, s 2015 április végéig tart. A pályázat elsődleges célja az volt, hogy párbeszédet, szakmai konzultációt indítson el a bűnmegelőzés és áldozatsegítés érdekében dolgozók között, megszólítsa a potenciális áldozatokat, rávilágítson a megelőzés és az „önmagunkra és egymásra való odafigyelés” fontosságára.
A TÁMOP.5.6.1.C-11/2-2011-0033 számú pályázatban az áldozatsegítés területén tevékenykedő érintettek együttesen léptek fel a bűnmegelőzés és áldozatsegítés érdekében. A projekt lehetőséget adott a potenciális áldozatok, illetve az áldozattá vált személyek közvetlenebb elérésére, az állami áldozatsegítés és a „civil áldozatsegítés” szoros összekapcsolására. A projekt fő célcsoportjai a 18 év alatti iskolás gyermekek, az időskorúak, a helyi lakóközösségek, segítő szolgáltatók, bűncselekmények sértettjei és természetesen az áldozatokkal közvetlenül foglalkozó szakemberek voltak.
Számos rendezvénye után hamarosan végállomásához érkezik a projekt.

20150327_aldozatok_2

Március 27-én, pénteken a megvalósítók zárókonferenciát tartottak Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában. A rendezvényen Dániel Zoltán, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd szakmai előadások következtek.

20150327_aldozatok_3

Dr. Zséger Barbara „Az áldozatok jogai 2015 után – áldozatsegítés az uniós elvárások tükrében” címmel foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. Medve Judit rendőr alezredes Nógrád megye viktimológiai helyzetéről és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság prevenciós tevékenységéről beszélt, Dr. Budai István bv. ezredes pedig az elítéltek reintegrációjának új módszereiről adott tájékoztatást. A projekt eredményeit Telekné Dézsi Piroska projektmenedzser foglalta össze. Megtudtuk, hogy az elmúlt két évben többek között szakmai fórumokon, szakértői munkacsoportokkal, tanácsadások, képzések és tréningek lebonyolításával, esetmegbeszélésekkel, közösségi szintű bűnmegelőzési rendszer kiépítésével és települési mediációs rendszer működtetésével igyekeztek hozzájárulni ahhoz, hogy az áldozatok kiutat találjanak, s ahhoz is, hogy minél nagyobb mértékben csökkenjen az áldozattá válók száma, javuljanak az önvédelmi képességek, javuljon az áldozatok társadalmi visszailleszkedése, csökkenjenek a bűncselekmények térségünkben. Az áldozatok részére pszichológiai tanácsadást biztosítottak, önismereti képzést és reintegrációs foglalkozásokat szerveztek. Az áldozatsegítésben részt vevő szakembereknek képzéseken, tréningeken, tapasztalatcsere és szakmaközi fórumokon vehettek részt. Mindeközben folyamatosan tájékoztatták a lakosságot a nyomtatott és az elektronikus médiában, kitelepülésekkel igyekeztek „közel kerülni az emberekhez”, iskolások számára a korcsoportnak megfelelő előadásokat tartottak, kiadványokat szerkesztettek, rajzversenyt szerveztek. A konferencia Végh Béla szakmai vezető előadásával zárult, amelyben a hangsúlyozta a projekteredmények fenntartásának fontosságát.

Egészségkommunikációs felmérés

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet felhívása:

A magyar emberek egészsége sokkal rosszabb annál, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne. A lakosság nagy része keveset mozog, egészségtelenül táplálkozik, sokan dohányoznak, vagy túl sok alkoholt fogyasztanak. Ez mind hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok egészsége Európában a legrosszabbak közé tartozik. Annak érdekében, hogy ez javuljon 2015 tavaszán az Országos Egészségfejlesztési Intézet először hajt végre Egészségkommunikációs Felmérést (EKF). A külföldön is újnak számító felmérés kérdezői országszerte 10 ezer felnőttet az otthonában, 12 ezer tanulót pedig az iskolájában keresnek fel. A kérdések az egészségre, illetve a TV-nézési, újságolvasási és internetezési szokásokra vonatkoznak.
A felmérés eredményei alapján az egészségügy többet tud tenni azért, hogy Magyarországon egyre többen éljenek egészségesen.

A felmérésben való részvételével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy egészségesebben élhessünk!
További információ a http://egeszseg.hu/web/ekf oldalon.

Salgótarján megyei jogú város honlapja