Felhívjuk a tisztelt látogató figyelmét, hogy az Ipari Parkkal, Vállalkozási övezettel valamint befektetési lehetőségekkel kapcsolatosan a Salgó-Vagyon Kft. honlapján talál naprakész információkat.

A térség megközelíthetősége

Salgótarjánból 30 perc alatt elérhető Losonc (Lucenec) és itt rácsatlakozva az európai jelentőségű E 571-es főútra további egy óra alatt elérhetővé válik Zólyom (Zvolen) és Besztercebánya (Banská Bystrica). Zólyomnál a szintén európai jelentőségű E77-es főútra rátérve a Lengyelország felé tartó közlekedési folyosón haladva lesz elérhető Krakkó városa. Magyarország és Lengyelország várható NATO és Európai Uniós csatlakozása következtében rendkívül felértékelődik a Szlovákián átmenő tranzitfolyosó a megye gazdasági kapcsolatainak szempontjából.

Ez a kiadvány meghívó. Meghívó, mely arra bíztat, hogy érdemes ellátogatni erre a vidékre magyar és külföldi üzletembereknek és turistáknak egyaránt, s hasonlóképpen érdemes itt vállalkozni, ide pénzt, tőkét befektetni.

 

Ennek bizonyságául csupán hat érvet említsünk:

 

Érdemes, mert a vállalkozási övezet kedvezményei, a garantált kormányzati és önkormányzati támogatások különösen jó gazdasági feltételeket kínálnak.

 

Érdemes, mert a munkaerő és termelő infrastruktúra jó színvonalon rendelkezésre állnak és a befektető választhat a meglévő ipari bázison történő, illetve a "zöldmezős" beruházás lehetőségei között.

 

Érdemes, mert Szlovákia és Budapest közelsége, jó elérhetősége további piaci és kooperációs lehetőségeket adnak.

 

Érdemes, mert a megyeszékhely, Salgótarján a térségnek nemcsak gazdasági, hanem jól kiépült köz- igazgatási, kulturális és kereskedelmi központja is.

 

Érdemes, mert a térség természeti szépségei, turisztikai adottságai egyszerre kínálnak kellemes pihenést, felüdülést és idegenforgalmi fejlesztési lehetőségeket.

 

Érdemes, mert az itt élő emberek vendégszeretőek, tehetségesek, szorgalmasak és érdekeltek a térség hosszú távú, fenntartható fejlődésében.

Nógrád megye 2544 km2-nyi területén, az ország összterületének 2, 7 százalékán, a lakónépesség száma 220 ezer 828 fő, az egy négyzetkilométerre jutó népesség 87 fő. A lakosság közel fele a hat városban, a többi a megye 121 községében él.

A megyének az ország gazdasági életében betöltött szerepe a nyolcvanas évek végétől a szénbányászat visszafejlesztésével csökkent. Az 1996-ban megalkotott területfejlesztési és területrendezési törvény alapján kialakított jó irányú országos területfejlesztési politika hatására a kilencvenes évek elején jelentkezett ellentmondások oldódnak. lényegében befejeződött a privatizáció, mérséklődik az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, az igen alacsony szintre visszaesett-az egy főre jutó GDP által kimutatható -teljesítőképesség -különösen az iparban -növekedésnek indult.

Dinamikusabbá váltak a befektetések, az egy főre jutó beruházások tekintetében a megyék rangsorában Nógrád három hellyel előbbre került. A megye 2725 társas gazdálkodó szervezete közül 165 külföldi érdekeltségű, jegyzett tőkéjük meghaladja a 11 milliárd forintot. Aránya a társas vállalkozások összes jegyzett tőkéjén belül eléri a negyven százalékot, a külföldi részesedés mértéke ezen belül közel kétharmados.

A salgótarjáni térség huszonkét települése és a bátonyterenyei térség tizenhárom települése 1997-ben szövetséget kötött a társadalmi és gazdasági felemelkedés meggyorsítása érdekében, mely folyamat kiemelkedő esélye a két térség területére kiterjedő Vállalkozási övezet kijelölése, illetve működtetése.




érkezzen az idegen befektetni kívánó üzletemberként, vagy erre látogató turistaként, az első élménye a páratlan természeti szépségű környezethez fűződik.

A Mátra kapuján keresztül érkezve egy hosszú völgyben elterülő, imitt-amott elágazó településrendszer fogad bennünket, a Bátonyterenye-Salgótarján városok köré fűzve, egészen a szlovák határig.

E környék 35 települése több mint százezer lakost foglal magában. s mint vonzáscentrum egész Nógrád megyére kiterjedően gazdasági, közigazgatási, kulturális és politikai központul szolgál. Itt található az ipar, valamint a kereskedelmi ellátás centruma is. A két meghatározó település: Salgótarján és Bátonyterenye.

Salgótarján közel 50.000 lakosú, közepes nagyságú megyei jogú város, mely egyben a megye székhelye is. Területe 1 02,8 km2. Bátonyterenye Nagybátony, Kisterenye, Maconka, Szupatak községeinek közigazgatási egyesítéséből jött létre 1984-ben, lakóinak száma meghaladja a tizenötezret. Területe 83,7 km2.



A közelálló adottságok, a megoldandó fejlesztési feladatok hasonlósága alapján Nógrád megye 1997 májusában csatlakozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, Hajdú-Bihar megyét, Jász-Nagykun-Szolnok megyét, Borsod-Abaúj-Zemplén megyét és Heves megyét magába foglaló északkelet-magyarországi Fejlesztési Régióhoz. Az Európai Unió a Phare-program keretén belül 24 millió ECU támogatást nyújt a régió fejlesztésére.

Elsősorban az idegenforgalom lehetőségeinek kihasználása érdekében Nógrád megye Pest megyével, Komárom-Esztergom megyével és Heves megyével is kialakított regionális együttműködést, amely a térségnek a fővároshoz, a budapesti agglomerációhoz való kapcsolódását segíti elő.

Nagy lehetőséget jelent a határmenti együttműködés, melyben különös jelentőségű a magyar-szlovák Trade-Center tevékenysége.

A térség 748 négyzetkilométernyi területén, az erősen agglomerálódó térségben nemcsak a megye lakossága sűrűsödik, hanem tradicionálisan a megye gazdasága is, egyben vissza is tükröződnek annak legfontosabb adottságai és előremutató jegyei.

 

Mi jellemzi gazdasági szempontból ezt a vidéket?

• a magas színvonalú termelési kultúra,
• a nagymértékű iparosodottság,
• a színes mezőgazdasági tevékenység,
• a fejlett infrastruktúra,
• a növekvő idegenforgalom,
• a jól képzett munkaerő.

A városok és községek fejlődését jelentősen befolyásoló vállalkozások már ma is önkormányzati kedvezményekben, illetve mentességekben részesülnek, az önkormányzatok intézményrendszerén belül gyorsított eljárást élvezhetnek a két térség településein.

Salgótarjánban a helyi adókról szóló rendeletekben meghatározottak szerint a vállalkozók kommunális adójából, a helyi iparűzési adóból és az építményadóból adókedvezmény illeti meg a feltételeknek megfelelő vállalkozókat.

Bátonyterenyén a városönkormányzata a településen történő beruházások illetve befektetések megvalósításakor a helyi adórendeletnek megfelelően, helyi iparűzési adókedvezményt nyújt, valamint mentesít a vállalkozók kommunális- és építményadójának megfizetése alól.

A megye működő jogi személyiségű vállalkozásainak 48 százaléka: 633 vállalkozás, valamint az összes megyei jogi személyiség nélküli, illetve egyéni vállalkozás 46,6 százaléka, azaz 4092 vállalkozás, együttesen 4 725 vállalkozás működik a salgótarjáni és a bátonyterenyei térségben.

A megyében működő külföldi érdekeltségű társas vállalkozás 44,2 százaléka e térségben tevékenykedik, a megyében jegyzett nyolcmilliárd forint értékű külföldi tőkéből négymilliárd forint e térségben van befektetve.

A megye iparában alkalmazásban állók több mint a fele ebben a térségben dolgozik, az ipar tárgyi eszközei megyei bruttó értékének 60 százaléka ennek a területnek -zömében a két város, Salgótarján és Bátonyterenye -üzemeinek vagyonát képezik. A megyei átlagot (234) meghaladó. az 1 000 lakosra jutó mezőgazdasági egyéni gazdálkodók száma a bátonyterenyei térségben (272), a két térségben együttesen, a megyei mezőgazdasági egyéni vállalkozók 35, 7 százaléka tevékenykedik.

A kiskereskedelmi boltok, a vendéglátóhelyek, a kereskedelmi szállásférőhelyek mintegy fele a vállalkozási övezethez tartozó 35 településen helyezkedik el. A megye személygépkocsi állományának 43,3 százaléka, a megyei távbeszélő fővonalak csaknem ötven százaléka ebben a térségben üzemel. A térség két városában nyolc kereskedelmi bank és egy takarékszövetkezet tevékenykedik, s további hat községben található takarékszövetkezeti kirendeltség.



Milyen vállalkozásokat várunk?

Olyan vállalkozásokat várunk, amelyek elősegítik:

• a helyi, meglévő adottságok, a szakképzett munkaerő és a térség ipari tradíciójának mind teljesebb kihasználását,
  
• az innováció-orientált, fejlett technológiával dolgozó, magas technikai színvonalú termelés meghonosítását és ezzel együtt a termelékenység fokozását,
• a térség vállalkozásai számának és a vegyes vállalatok részarányának növelésével és működésük stabil gazdasági környezetének megteremtésével a korszerűbb termékszerkezet kialakítását,
• a külföldi és belföldi piacokon is jól értékesíthető gyártmányok előállítása és a piacra jutás kedvező feltételeinek kialakítása mentén a vállalkozások exportképességének javítását,
• a meglévő és a megjelenő külföldi kapcsolatok közötti érdekharmonizáció erősödését, a nemzetközi együttműködés kereteinek kiterjesztését,
• a határmenti kooperációs kapcsolatok jobb kiaknázását.

A vállalkozási övezet fejlesztésének stratégiai irányelvei

• A térség gazdasági potenciáljának erősítése, a termelés bővítése, új munkahelyek létesítése.
• A vállalkozási övezet hatékony működtetése érdekében a szomszédos Szlovákiával a gazdasági kapcsolatok kihasználása és fejlesztése.
• A meglévő ipari infrastruktúra hasznosítása.
• A terület versenyképességének növelése érdekében a térség megközelítési lehetőségének javítása. Ennek érdekében a 21. számú főközlekedési út és a 81. számú vasúti fővonal korszerűsítése, az övezethez tartozó települések infrastrukturális ellátottságának javítása.
• A vállalkozási övezetbe elsősorban olyan vállalkozások letelepedésének szorgalmazása, melyeknek tevékenysége kapcsolódik a térség mai, prosperáló vállalkozásainak tevékenységéhez.
• A vállalkozási övezet gazdaságos működtetésének kialakulását követően a régióban elhelyezkedő vállalkozási övezetekkel az együttműködés előnyeit fel kell használni.
• A vállalkozási övezetben csak olyan vállalkozások letelepedése engedhető meg, amelyek tevékenysége a környezet- és természetvédelem követelményeinek megfelel.

A fejlesztési stratégia valóraváltásának fő eszközeit jelentik az ipari parkok.

A cél az, hogy új -környezetkímélő technológiát alkalmazó -iparágak telepedjenek le a térségbe, s ezek új foglalkoztatási lehetőséget, munkahelyeket teremtsenek. Ismert külföldi cég megnyerését fontosnak tartja a város innováció és a munkakultúra alakítása szempontjából. Kívánatos, hogy az ipari parkok köré helyi (és kistérségi) beszállítói kör kapcsolódjon.

Ösztönözni kívánjuk, hogy a térségben jelentkezzenek befektetők. Ehhez a hídfő a Salgótarjáni Ipari Park. Egy kellően menedzselt és vonzó arculatot sugárzó ipari park egyik átalakítója lehet a térség imázsának.

Mint eszköz képes:

• a leghatékonyabb intézményi és szervezeti keretek között az összehangolt tőkeszervezési munka elvégzésére,
• a szellemi erőforrások bevonásával az összehangolt közműberuházások megvalósítására.

Helyszín: Salgótarján város határában a 21. számú főközlekedési út déli bevezető szakaszának jobb oldalán helyezkedik el a kijelölt, kb. 13 hektáros terület, amely Salgótarján Megyei jogú Város önkormányzatának tulajdona.

Működési modell: az önkormányzat az ipari park hasznosítására és működtetésére egyszemélyes kft.-t alapított, Városkapu Salgótarján Ingatlanhasznosító és Gazdasági Szolgáltató Kft. néven. A társaság a későbbi tőkeemelés nyomán további tagokkal fog bővülni. A működtető kft. a jelzett terület huszonöt éves hasznosítási jogával rendelkezik.





A 21. számú főközlekedési úton 1998-ban elkezdődik a Salgótarján városi átkelő szakasza befejező ütemének megvalósítása. A somoskőújfalui határállomáson új kamionparkoló épül. A megye fejlesztési programjában szerepel a 21-es főközlekedési út négynyomúsítása.

A térség déli részén Bátonyterenyén ágazik el keleti irányba a 23. számú főközlekedési út, mely Pétervására, ózd és Eger városokkal biztosít kapcsolatot. Salgótarján déli kapujától indul nyugati irányba a 22. számú főközlekedési út, mely Nógrád megye belső közúti hálózatának fő tengelye, a vállalkozási övezet számára is összeköttetést ad a 2. számú főközlekedési úthoz, a balassagyarmati és a parassapusztai magyar-szlovák határátkelőhelyekhez.

Jelentősebb mellékút a Salgótarjánból kiinduló, Karancs- és Dobroda-völgyben húzódó 2206. számú közút, mely az ipolytarnóci magyar-szlovák kishatár-átkelőhelyen a térségnek a második közvetlen nemzetközi kapcsolatát jelenti. A közeljövőben megvalósuló projekt a vállalkozási övezet észak-keleti csücskében a Cered- Tachty magyar-szlovák határátkelőhely.


A vállalkozási övezet vasúti hálózati ellátottsága, hazai és nemzetközi kapcsolatai kiépítettek. A térség észak-déli tengelyén halad keresztül a 81-es számú Hatvan-Somoskőújfalu vasúti fővonal, amelyen a vállalkozási övezet Budapesttől 1O6 kilométerre, Hatvantól 39 kilométerre helyezkedik el. A térséget átszelő 26 kilométeres szakaszon Nagybátonyban, Kisterenyén, Zagyvapálfalván, Salgótarjánban és Somoskőújfaluban, öt nagyobb, egyszerre több teher és személyvonat fogadására alkalmas pályaudvar illetve állomás és négy megállóhely található. A Salgótarjáni Külső Pályaudvaron kiváló lehetőség adódik kamionterminál létesítésére. A vasúti fővonalon kívül két regionális vasút (a Mátrai Regionális Vasút és a Nógrádi Regionális Vasút három vonala) -a Kálkápolna-Kisterenye 84. számú vonal, a Mátramindszent-Mátranovák-Homokterenye 83. számú vonal és az Ipolytarnóc-Galgamácsa 78. számú vonal -járul hozzá a teher- és személyforgalom lebonyolításához, ez utóbbi mellékvonalon Ipolytarnócon teherszállítási határállomás van. A hálózathoz 22 kilométer vasúti iparvágány kapcsolódik.



A térségben elfogyasztott minden kWh a Mátrai erőműtől kerül átvezetésre 120 kV-os vezetéken. A megyébe érkező villamos energia döntően a vállalkozási övezet déli részén a Bátonyterenye térségében működő 120/35/20 kV-os állomáson kerül elosztásra a különböző irányokba. Két kisebb állomás van Salgótarjánban és Karancskesziben, fő szerepük, hogy a feszültség letranszformálás után megtáplálják az ipari és egyéb üzemeket kiszolgáló és a lakosságot ellátó középfeszültségű hálózatokat.


A vállalkozási övezet településcsoportja a 32-es távközlési körzet lefedési területéhez tartozik. A hálózat kiépítését és működtetését a Kelet-Nógrád Com Rt. ( KNC ) végzi. Valamennyi településen biztosított a távhívás, néhány nap leforgása alatt telefonvonal vásárolható és beköttethető Salgótarjánban és Bátonyterenyén.


A térség gázellátását az ózd-Bátonyterenye-Hatvan irányába húzódó és Saigótarján illetve Szécsény felé leágazó gázvezetékek szolgálják. A térség 35 teiepüiésébői jelenleg már 26-ban van vezetékes gázellátás. A gázenergia széles körű jelenléte a terület több mint 80 százalékán kisebb mértékű beruházással is megfelelő energetikai hátteret képes biztosítani a vállalkozások számára.


A vezetékes vízellátás az egész térségben teljes egészében kiépült. A szükséges vízmennyiség döntő részét biztosító négy ivóvízbázis -a Mihálygergén található Komra-völgyi tározó, a hasznosi tározóra létesített Közép-Nógrád Mátravidéki Regionális Vízmű, a Bátonyterenyei Vízmű és a védett, mélységi víznyerő területtel rendelkező Mátraszelei Vízmű további hasznosítható kapacitásokkal rendelkezik. A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. biztosítja a megyeszékhely és a térség további 25 településének ivóvízellátását.

A vállalkozási övezet két városában és további nyolc községben működik tisztítómű és csatornahálózat. A települések ellátottsági szintje 24 százalék, meghaladja a megyei átlagot. A térség önkormányzatai további intenzív fejlesztéseket terveznek a közeljövőben. A vállalkozási övezet térsége alapvetően egybeesik a Zagyva folyó vízgyűjtő területévei. A Zagyva e felső szakaszán még kedvezőbb a víz minősége. A morfológiai viszonyok adta lehetőségeket kihasználva összesen 21 tó, illetve tárrendszer található a térségben, melyek jelentős szerepet játszanak a tavak köré szerveződött tevékenységek révén a lakosság rekreációjában. A térség természeti, védett és védendő értékekben gazdag. Több helyi védettséget élvező terület mellett kiemelkedő jelentőségű az Ipolytarnóci őslelet, a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet és a Bátonyterenyei Kastélypark. Jelentős a védett épített értékek száma.

Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma a megyei 1648 fővel szemben a salgótarjáni térségben 1588, a bátonyterenyei térségben 1637 fő. A középfokú ellátás Salgótarján városban -a megyei kórházra építve -összpontosul, a járóbeteg szakellátás évi rendelési órái 1 000 lakosra vetítve a salgótarjáni térségben 993 órát, a bátonyterenyei térségben 276 órát tesz ki.



A megyében összesen 24 intézmény várja a középiskolában tovább tanulni szándékozókat, ebből a salgótarjáni és a bátonyterenyei kistérségben található négy 1O illetve 12 évfolyamos általános iskola, 3 gimnázium és 6 szakközépiskola illetve szakiskola.

Felsőfokú oktatás Salgótarjánban van. A Budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskolának a kihelyezett tagozatán 25 éve folyik tanítás. Az utóbbi években bővült a választási lehetőség, helyben tanulhatnak a diákok:

• a Gábor Dénes Műszaki Informatikai magánfőiskolán,
• a Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Főiskolai Karának kihelyezett tagozatán, továbbá,
• a pécsi Janus Pannonius Egyetem levelező tagozatán.

A legfiatalabbak gondozásában a városok bölcsődéi, az életük alkonyán állók segítésében a települések idősek nappali ellátását biztosító klubjai vesznek részt. Mintegy 1500-1600 fő részesül rendszeresen munkanélküli járadékban, ennek közel duplája munkanélküliek jövedelempótló támogatásában. Az önkormányzatok által nyújtott egyéb szociális támogatások eseteinek száma 1 000 lakosra vetítve a bátonyterenyei térségben magasabb (544 fő), a salgótarjáni térségben pedig alacsonyabb (179 fő) mint a megyei átlag (252 fő). A 1 00 lakásra jutó lakosok száma a megyében 250 fő, salgótarjáni térségben 241 fő, a bátonyterenyei térségben 238 fő.




A foglalkoztatási szerkezetet a vállalkozási övezet léte és működése folyamatosan alakítja:

• az övezetben megvalósuló új beruházások a helyi építőipar tevékenységének fejlesztését igénylik,
• az újonnan létesülő ipari üzemek, valamint a meglévők kapacitásbővítő beruházásainak eredményeképpen szakképzett és betanított munkaerőigény lép fel,
• a vállalkozóvá válás feltételeinek könnyítésével új kis- és középvállalkozások jelennek meg, melyek többnyire szakképzett munkaerőt igényelnek,
• a vállalkozási övezetbe települő termelő tevékenységet folytató vállalkozások kiszolgálására új tercier-szektorbeli munkahelyek teremtődnek,
• a magas szintű technológiával rendelkező és K + F tevékenységet is végző vállalkozások keresletet idéznek elő a magasan képzett, felsőfokú végzettségű réteg felé.

A Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács a területfejlesztési céltámogatások pályázati rendszerében támogatja a munkahelyteremtést és -megtartást biztosító fejlesztéseket. A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ további támogatásokat nyújt a munkanélküliek foglalkoztatása érdekében:

• munkahelyteremtés esetén,
• munkanélküliek bértámogatása címén,
• részmunkaidős foglalkoztatáshoz,
• közhasznú foglalkoztatás szervezéséhez,
• képzéshez, átképzéshez,
• vállalkozóvá váláshoz,
• önfoglalkoztatáshoz.

A térség településeit jól szervezett kereskedelmi hálózat látja el a szükséges árucikkekkel, az üzletek polcain ugyanazon termékek megtalálhatók, mint Európa más városaiban. Megjelentek ezen a vidéken is a McDonald's, a Pólus Ring, a Profi, a Plusz üzletláncok, bevásárlóközpontok, ám megférnek mellettük a hazai szövetkezeti és magánkereskedelmi egységek is.

Az életminőség lényeges eleme a lakáshelyzet. Ezen a téren a korábbi évek stagnálása után fejlődés tapasztalható a megyében.

Megélénkülőben van az ingatlanpiac is: igen kedvező árakon vásárolhat kedvére valót bárki, akár a városközpontban, kertvárosban, vagy éppen valamelyik környékbeli faluban.



A vidék igazi, vitathatatlan szépsége természeti környezetében rejlik. A Tóstrand és környéke a kempinggel, valamint a Dolinka nevű festői völgy a legközelebbi közkedvelt kirándulóhely, de könnyen elérhető Eresztvény, a salgói várrom a Dornyay -turistaházzal, vagy a nemrég megnyitott somoskői Petőfi-emlékhely is. (Somoskő vára már szlovákiai területen található, ott szép bazaltömlés látható.) A Salgó (620 m) környéki Medves- fennsíkon a vár alatt, valamint Szilváskőn télen ideális sípálya működik felvonóval. A Salgóbányán létrehozott lovarda újabb színfolttal gazdagítja az amúgy is szívesen látogatott városrész látnivalóit.

A bátonyterenyei térség a Mátra északi kapuja. Széles völgyek, dombságok, patakok szabdalta hegyvidéki táj jellemzi a területet. Nagyvadakban -szarvas, őz, vaddisznó gazdag terület. Közkedvelt búcsújáró hely a Mátraverebély szomszédságában található Szentkút. Népszerű kirándulóhely a kellemes pihenést nyújtó szorospataki vidék.



A vállalkozások, cégek évenkénti seregszemléje a Palócország Kiállítás és Vásár , amely nemcsak a térség, hanem a hazai és a nemzetközi piac kínálatát is reprezentálja egyre gyarapodó résztvevői létszámmal. A megyeszékhely sportcsarnokában négy napon át megtartandó gazdasági rendezvényeket kulturális események is kísérik.



Ipolytarnóc a térség legészakibb csücskében található. Igazi látványossága a Csapásvölgy, ahol európai nevezetességű ősnövény- és ősállatnyomokat találtak. Egyik legnevezetesebb lelet egy miocén kori húszmillió éves ősfenyő. Más őslénytani nevezetességek is találhatók, megkövesedett levélnyomatok, ősállatok lábnyoma, a Botos-árokban ezrével kerültek elő cápafogak. A természeti ritkaság a közelmúltban Európa diplomát kapott.

A 160 hektáros természetvédelmi terület ma a Bükki Nemzeti Park gondozásában áll.



Évről évre hatalmas érdeklődés kíséri a térség különféle immár hagyományos rendezvénysorozatait. Ezek közül is kiemelkedik a Tarjáni Tavasz nevet viselő kulturális eseménysorozat, a Dixielandfesztivál, a nemzetközi nyári egyetem.

A térség idegenforgalmi arculatához ma már szervesen hozzátartozik a Salgótarján, Bátonyterenye, Cered, Kazár környékén megrendezésre kerülő Salgó Rallye több tízezres tömeget megmozgató autóversenye és a sajátos hangulatúnak számító Salgótarjáni Ugrógála, amely a Fő téren zajlik, s világhírű atléták sora tett emlékezetessé. Sokak szórakozását szolgálja a bátonyterenyei "repülőnap".

A térség települései számos külföldi kapcsolatot építettek ki, így például Salgótarján igen szoros együttműködést alakított, ki a szlovákiai Besztercebányával, a finnországi Vantaa és az olaszországi Vigarano Mainarda városokkal. Elsősorban a sport valamint a kultúra követei építik és erősítik azokat a nemzetközi kapcsolatokat, amelyek Gliwicével (lengyelország), Valenciennesel (Franciaország), Doncastellel (Anglia) és Nackával (Svédország) alakultak ki.